Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

A VÁROSI HATALMI ELIT (Földbirtokosok) A fölbirtok vizsgálatával arra a kérdésre keressük a választ, hogy - milyen eredetű az a tőke, amely földbirtokba vándorolt, - milyen mértékben képesek gazdaságukat a tőkés mezőgazdasági üzem feltételeinek megfelelően felszerelni, - beruházásaik a gazdaság melyik szektorába irányultak, - soraikban milyen arányú a régi nemesség és - mennyire alkottak zárt társadalmi csoportot társas kapcsolataik és a nemtermelő ágazatokban való részvételük révén. Ebben a fejezetben csak azokról a birtokosokról van szó, akik a névjegyzékeken jellemzően „földbirtokos" megnevezéssel fordultak elő és nem volt polgári foglalkozásuk. Azokat a földbirtokosokat, akik a vagyonszerzés polgári feltételei szerint szerezték birtokaikat, eredeti foglalkozásuk szerinti kategóriákban vizsgáljuk, és ehhez viszonyítjuk a földbirtoknak a vagyonképződésben és a hatalmi pozíciók megszerzésében s megtartásában játszott szerepét. A foglalkozási csoportok nem mindig határolhatók el világosan, mert egy személy több kategóriába is besorolható, ezért mindig a legjellemzőbbhöz tettük és a foglalkozási ágak vizsgálatánál figyelembe vettük egy személy több irányú szereplését, vagyonának összetett voltát. Miskolc földrajzi fekvése meghatározta a művelés alá vonható földterület nagyságát, ezért a hegyek közé szorított város határában nagybirtok nem volt. A virilisek közé bekerült maroknyi földbirtokos csoport létszáma a századfordulóig állandóan csökkent, de már 1872ben, a virilizmus első évében is csak 6%-át tette ki a legnagyobb adót fizetők csoportjának. Az 1900. évtől egy földbirtokos, Xivkovich Emil képes megkapaszkodni a virilisek között és ő, mint a város legvagyonosabb embere, 1917-ig a listavezető földbirtokos. 1872-ben kizárólag a régi nemesség soraiból kerültek ki a legtöbb adót fizető birtokosok, és ha személyeiben cserélődött is, a régi nemesség összességében megtartotta uralkodó helyzetét e rétegen belül egészen az I. világháború végéig. A XIX. század vége felé, az 1895. őszi állapotnak megfelelően Miskolcon hét, 100 kat. holdon felüli birtokost tüntet fel