Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

MISKOLC FEJLŐDÉSÉNEK JELLEMZŐI A DUALIZMUS IDŐSZAKÁBAN Összegezés - VERES LÁSZLÓ

A népmozgalom is számos változáson ment át. A házasodás élet­kora kezdett későbbre tolódni, a születések számának csökkenése to­vább folytatódott és a két világháború között általánossá, minden réteget és minden kulturális csoportot jellemző jelenséggé vált. Egyetlen pozitív hatása, hogy a lecsökkent reprodukciós funkció módot adott a női életciklus más irányokba is történő bővítésére (to­vábbtanulás, családon kívüli tevékenységekbe történő intenzívebb bekapcsolódás, egyeseknél a karrier-orientáció kezdődő megjelené­se). A csecsemő- és gyermekhalandóság nagymértékben, a korábbi­nak közel felére csökkent, a fertőző betegségek a TBC kivételével las­san eltűntek. A népesség egészségügyi állapota javult, amihez hoz­zájárult az egészségügyi intézményrendszer fejlődése, az orvosi el­látás mennyiségi és minőségi átalakulása. Dinamikusan változtak a vándormozgalmak is a vizsgált időszak során. A belső vándorlások fokozódtak, míg a nemzetközi vándorlások viszonylag kevéssé érin­tették Miskolcot és környékét. Miskolc a régió számára inkább a kül­földieket fogadó központként játszott szerepet, kivándorlása mini­mális volt. Vizsgált időszakunkra jellemző, hogy az élet ritmusa fo­kozatosan átalakult, az intézmények és a gondolkodás fokozatos sze­kularizációja következett be, ami a népmozgalmi jelenségek hagyo­mányos ritmusának megváltozását is magával hozta. A társadalmi­gazdasági átalakulás új foglalkozások, új életciklus-minták megjele­nését eredményezte. Görömböly, Hejőcsaba, Szirma foglalkozási szerkezete, lakóinak életmódja és népességi mutatói fokozatosan kö­zelítenek a miskolciakéhoz, e helyiségek Diósgyőrrel együtt kezdtek Miskolccal összeépülni és lassan annak elővárosaivá alakultak át a század első évtizedeiben. A társadalmi szerkezet vizsgálatakor a lényegi hangsúly a társa­dalmi közelképek, mikrojelenségek, a társadalmi elit bemutatására, a különféle polgárosult társadalmakra jellemző önszerveződési for­mák, az egyesületek felsorakoztatására és a lakosság egészségügyi ellátását biztosító intézményrendszerek megismerésére esett. Egyér­telmű, hogy mindez nem elegendő a kialakuló, rendkívüli módon differenciálódó társadalom teljes körű bemutatására. Viszont elégsé­gesnek tűnik a lényegi kérdéskörök kibontására a jövőbeni mélyre ható kutatások célkitűzéseinek meghatározásával. A lakosság foglalkozási összetétele hűen tükrözi a gazdaság szer­kezetében bekövetkezett változásokat. Sajnos a foglalkozási összeté­tel csak két időpontban ragadható meg, mivel a város elég későn,

Next

/
Thumbnails
Contents