Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

MISKOLC FEJLŐDÉSÉNEK JELLEMZŐI A DUALIZMUS IDŐSZAKÁBAN Összegezés - VERES LÁSZLÓ

A népmozgalom is számos változáson ment át. A házasodás életkora kezdett későbbre tolódni, a születések számának csökkenése tovább folytatódott és a két világháború között általánossá, minden réteget és minden kulturális csoportot jellemző jelenséggé vált. Egyetlen pozitív hatása, hogy a lecsökkent reprodukciós funkció módot adott a női életciklus más irányokba is történő bővítésére (továbbtanulás, családon kívüli tevékenységekbe történő intenzívebb bekapcsolódás, egyeseknél a karrier-orientáció kezdődő megjelenése). A csecsemő- és gyermekhalandóság nagymértékben, a korábbinak közel felére csökkent, a fertőző betegségek a TBC kivételével lassan eltűntek. A népesség egészségügyi állapota javult, amihez hozzájárult az egészségügyi intézményrendszer fejlődése, az orvosi ellátás mennyiségi és minőségi átalakulása. Dinamikusan változtak a vándormozgalmak is a vizsgált időszak során. A belső vándorlások fokozódtak, míg a nemzetközi vándorlások viszonylag kevéssé érintették Miskolcot és környékét. Miskolc a régió számára inkább a külföldieket fogadó központként játszott szerepet, kivándorlása minimális volt. Vizsgált időszakunkra jellemző, hogy az élet ritmusa fokozatosan átalakult, az intézmények és a gondolkodás fokozatos szekularizációja következett be, ami a népmozgalmi jelenségek hagyományos ritmusának megváltozását is magával hozta. A társadalmigazdasági átalakulás új foglalkozások, új életciklus-minták megjelenését eredményezte. Görömböly, Hejőcsaba, Szirma foglalkozási szerkezete, lakóinak életmódja és népességi mutatói fokozatosan közelítenek a miskolciakéhoz, e helyiségek Diósgyőrrel együtt kezdtek Miskolccal összeépülni és lassan annak elővárosaivá alakultak át a század első évtizedeiben. A társadalmi szerkezet vizsgálatakor a lényegi hangsúly a társadalmi közelképek, mikrojelenségek, a társadalmi elit bemutatására, a különféle polgárosult társadalmakra jellemző önszerveződési formák, az egyesületek felsorakoztatására és a lakosság egészségügyi ellátását biztosító intézményrendszerek megismerésére esett. Egyértelmű, hogy mindez nem elegendő a kialakuló, rendkívüli módon differenciálódó társadalom teljes körű bemutatására. Viszont elégségesnek tűnik a lényegi kérdéskörök kibontására a jövőbeni mélyre ható kutatások célkitűzéseinek meghatározásával. A lakosság foglalkozási összetétele hűen tükrözi a gazdaság szerkezetében bekövetkezett változásokat. Sajnos a foglalkozási összetétel csak két időpontban ragadható meg, mivel a város elég későn,