Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

MISKOLC FEJLŐDÉSÉNEK JELLEMZŐI A DUALIZMUS IDŐSZAKÁBAN Összegezés - VERES LÁSZLÓ

1909-től önálló törvényhatóság, így adatai nem szerepelnek a XX. század előtti kimutatásokban. A foglalkozási összetételről tájékoztató adatsorok sok szempontból túlmutatnak a gazdaság főágazataiban alkalmazottak felsorakoztatásánál. Megjelennek előttünk olyan kimutatásokban nem szereplő foglalkozásbeli besorolások, mint a hivatalnok, a szabadfoglalkozású, a cseléd, vagy a nyugdíjas. Ez a réteg az aktív kereső népesség igen jelentős hányadát tette ki. 1900-ban 34,5, 1910-ben pedig 38,1 %-át, vagyis majdnem annyit, mint az iparban foglalkoztatottakét. Az eddig „ismeretlen" foglalkozási csoportok közül igen számottevő a véderő területén tevékenykedők száma. Mindez azzal a ténnyel hozható összefüggésbe, hogy a város laktanyáiban jelentős számú katonaság állomásozott. A cselédség az iparban dolgozók után a második legnagyobb foglalkozási réteget jelentette, ami igen figyelemreméltó. Ezeknek csupán 10%-át foglalkoztatta a mezőgazdaság, vagyis csupán 3-400-an voltak uradalmi cselédek. Ez azt jelenti, hogy döntő részük háztartási alkalmazott volt. Vagyis a városi polgárság jelentős számban megengedhette magának azt, hogy háztartási alkalmazottat fogadjon. A foglalkozási statisztika nem alkalmas arra, hogy az egyes kategóriákon belül az árnyalatokat érzékelhessük. A megrajzolt társadalmi közelképek viszont jól tükrözik az egyes csoportokon belüli differenciáltságot, eltérő jövedelmeket, életmódot. Jól példázza ezt a tisztviselői réteg bemutatása. Miskolc lakosságának foglalkozási összetétele

644 1900 1910 Keresők száma Keresők % ágazaton belül Keresők száma Keresők % ágazaton belül Őstermelők 1423 7,5 1128 4,7 Bányászat, kohászat 6 69,03 19 0,08 Ipar 7771 41,0 9021 38 Kereskedelem 1805 9,5 2383 10 Közlekedés 1434 7,5 2176 9,2 Közszolgálat szabadfoglalk. 1302 6,8 1603 6,7 Véderő 2183 11,5 2277 9,6 M Az adatok forrása Magyar Statisztikai Évkönyv ú. f. XIII. 1906. 14.; KOVÁCS A. 1930., A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara jelentése 1893.126. p.