Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

MISKOLC FEJLŐDÉSÉNEK JELLEMZŐI A DUALIZMUS IDŐSZAKÁBAN Összegezés - VERES LÁSZLÓ

b) Az 1886-ban hozzácsatolt Felsőgyőr lakosságával. A rendkívüli fejlődést az állami vasgyár nagyarányú fejlődése idézte elő. (MStk 42:812. eredeti jegyzete 1912-ben) Források: 1851-1857 Faragó Tamás számításai, MStK 83: (1869-1920). Mindennel együtt azt mondhatjuk, hogy a tágabb értelemben vett Miskolc mind természetes, mint tényleges szaporulatának adataiban sok tekintetben megelőzte a magyar városok legtöbbjét. Különösen figyelemre méltó az, hogy milyen számottevő szerepet játszott ebben a folyamatban a természetes szaporulat, ami nemcsak a nyugat-európai, hanem a magyarországi gyakorlattól is némileg elüt. Ebben minden valószínűség szerint komoly szerepe van annak, hogy Nagy-Miskolc népességének számottevő része falusias, az átlagos városi környezetnél egészségügyileg kedvezőbb környezetben lakott, ugyanakkor a város számos előnyét a mindennapi élet, az egészségügyi védelem, az élet meghosszabbítása terén élvezni tudta. A vizsgált körülbelül 70 éves periódus főbb népességi változásait a szerkezetek és folyamatok vonatkozásában az alábbiakban foglalhatjuk össze. A lakviszonyok (a közművekkel való ellátottság, a házak minősége, a lakáskörülmények) a XX. század elejéig keveset, az 1910-es évektől kezdve azonban viharos gyorsasággal javultak. Részben a termékenység csökkenése, részben a cselédek számának viszonylagos csökkenése következtében a háztartások mérete csökkent, ami párosulva a lakáskörülmények javulásával a zsúfoltság csökkenését, a lakviszonyok, és ezen keresztül az élet minőségének javulását hozta a miskolci népesség számára a XX. század folyamán. A korszerkezet elsősorban a születések csökkenése, másodsorban a felnőttkori halandóság valamelyes javulása hatására átalakulóban volt. A halandóság javulása miatt csökkent az özvegyek aránya, ugyanakkor az állam és az egyház szétválasztása, a polgári házasság és válás bevezetése az „elvált kategória" megjelenését és az újraházasodás modelljének változását eredményezte. A népesség felekezeti és etnikai szerkezete ugyancsak jelentős változásokon ment át. Miskolcon sőt az eredetileg nem magyar lakosságú szomszédos településeken is teret nyert a magyarnyelvűség, a lakosság nagy lépéseket tett a homogenizálódás irányába. A bükki falvakban azonban jelentős mértékben látens módon megőrződik sokakban a szlovák identitás illetve a papíron magyar anyanyelvűség valójában valamiféle kettős kötődést rejt.

643 643 Ld. jelen kötetben FARAGÓ T. tanulmányát.