Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

MISKOLC FEJLŐDÉSÉNEK JELLEMZŐI A DUALIZMUS IDŐSZAKÁBAN Összegezés - VERES LÁSZLÓ

MISKOLC FEJLŐDÉSÉNEK JELLEMZŐI A DUALIZMUS IDŐSZAKÁBAN ÖSSZEGEZÉS A történeti kutatások során napjaink felé közeledve már hatalmas mennyiségű forrásanyag áll rendelkezésünkre. Köszönhetően az írásbeliség kiteljesedésének, a hivatali adminisztráció fejlődésének ez természetes. Mint ahogyan az is, hogy a vizsgálódások témája és módszere is nagyban kibővül, hiszen a gazdaság és a társadalom rendkívüli módon differenciálódott. Változatossá váltak az emberi tudás elsajátításának lehetőségei, eszközei, a művelődés szektorai. Amikor a jelen kötet szerzői Miskolc 1848-1918 közötti, lényében dualizmus kori történetének kutatására vállalkoztak, világosan látták, hogy nem mindennapi feladattal kell megbirkózniuk. A források jelentősebb részének feltáratlanságán túl szembe kellett nézni azzal a ténnyel is, hogy a legújabb kutatások a város történetének csak kis szegmentjét érintették. A gazdasági élet, a társadalom szerkezetének, a népességnek a vizsgálata szinte teljesen elmaradt és a kultúra szektorainak jelentős része is érintetlen volt. Az eddigi monografikus igényű feldolgozások kis mértékben érintették Miskolc dualizmus kori történelmét. Miskolc első monográfusa, Szendrei János számára a dualizmus korszaka még élő történelem volt, ezért megelégedett az általánosan ismert tények közlésével, „kuriózum"-ok bemutatásával.

6

" A két világháború között megjelent városmonográfia szerzői lényegében Szendrei nyomdokain haladtak, új módszereket alkalmazó és elemző feldolgozásra nem vállalkoztak.

613 A közelmúlt nagyobb elemző munkái többnyire tévúton jártak, amikor a gyáripar kialakulásának, a munkásság létrejöttének és mozgalmának kérdéskörét helyezték előtérbe.