Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

munkája Budapesthez kötötte. Az Akadémia levelező, majd rendes tagjaként a platina méter-rúd (etalon) és kilogramm vizsgálata során számottevő hibát fedezett fel a Párizsban elhelyezett etalonon, de megtalálta azt a módot, amellyel a hibát ki lehetett számítani és elhárítani. Kruspár tagja lett a nemzetközi méter-bizottságnak, s 1874-ben ő kapott megbízást a hazai méterrendszer bevezetésével kapcsolatos szakmai, gyakorlati és törvényi feladatok előkészítésére. Több témakörben számos könyvet írt, de neve elsősorban a méter, mint mértékrendszer meghonosításával kapcsolódik össze.

602 Csorba György azon kevés tudós-gondolkodó közé tartozik, akit nemcsak saját munkássága köt Miskolchoz, hanem őseinek és utódainak élete is ehhez a városhoz kapcsolódik. Kortársai a matematikust, a csillagászt és a feltalálót tisztelték benne. Számos tanulmányát és tervét bemutatta az Akadémia előadásain is, mégis a „számolásos alapon történő földrajzi helymeghatározás" volt az, amely a radar felfedezését az ő nevéhez kapcsolja. A kortársnak számító Zsedényi Béla írta a felfedezésről, hogy „a készülék világszerte el fog terjedni, mert a repülőgép és a léghajók tájékozódását megkönnyíti, s így nagyon nagy gyakorlati jelentősége van."

603 Találmánya nem hozott életében elismerést Csorba György számára, s bár munkái korszakalkotó jelentőségűek voltak, „tudománytörténeti újra felfedezése" kívánatos volna, sőt régi adósságot törlesztene. Miskolc a XIX. század elejétől ismeretes a Váncza (Wántza) család. Történetüket az 1970-es évekig négy generáción át tudjuk követni. Az első generációt, a Kolozsvárról idekerült, s magát képírónak valló színész, színpadi rendező, díszlet és portréfestő Wántza Mihály képviseli. A második generációt ifj. Váncza Mihály (1821-1902) jogász képviselte, a harmadikat pedig szintén Váncza Mihály, aki 1859-ben született. A sokoldalú család talán „legszínesebb" képviselője volt jogász, novellista, színdarab-szerző, lapalapító és szerkesztő, de leginkább tankönyvíró tanár és kísérletező tudós. Matematikai, csillagászati és természetismereti tankönyvei Budapesten jelentek meg. Egyik testvére gyógyszerész, másik híres fotóművész volt Miskolcon, így a zenén kívül az ő szakmájukból is sikerrel sajátított el hasznos ismereteket. A determinánsok elméletéről, a kísérleti fizika elemeiről, a természettan és csillagászat elemeiről írt munkái 1892-1902 között 602 SZENDREI J. 1911. V. köt. 295-299. p. 603 ZSEDÉNYI B. 1929.143. p.