Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

Miklós először tett kísérletet arra hogy a város történetében fejlődési korszakokat, csomópontokat ragadjon meg, s mindezt olyan szakértelemmel tette, hogy a várostörténet későbbi kutatói munkáját forrásként fogadták el. Várostörténeti korszakhatárait a XX. század első felének történetírása sem kérdőjelezte meg. Más kérdés, hogy a politikából a szabadságharc bukása után kiábrándulva visszavonult, s historikus tevékenységével is felhagyott. Leszármazottjai - a Mikuleczky-család tagjai - viszont generációkon keresztül vállalták a várostörténet, a „városi lét" dokumentálását.

578 Az ügyvéd-családból induló Szendrei János (Mindszent, 1857-Budapest, 1927) szintén a jogi tanulmányokat választotta, amely később nagyon sokféle érdeklődéssel és felkészültséggel párosult. Az írást a miskolci és budapesti lapokban végzett munkája során ismerte meg, a szakmai gyakorlatot ásatások, kiállítások és tudományos gyűjteményekben elmélyült kutatásai során szerezte meg. Az elméleti és gyakorlati munka a teoretikus gondolkodással és nagyszerű előadói készséggel párosult egyéniségében. Számos korszakos jelentőségű munkája közül az ötkötetes, s 1885-1911 között megjelent Miskolc monográfiája a legkiemelkedőbb. Igaz, vizsgálódásaiban a XX. század első évtizedét nem „vállalta" fel, anyagrendszerezésében és bemutatásában a pozitivizmus jellemző, mégis kiemelkedik saját korszaka hasonló várostörténeti monográfia-vállalkozásai közül, s adatait ma is forrásanyagként használhatjuk.

579 Kun Miklóstól és Szendrei Jánostól indíttatását tekintve - nem különbözött Miskolczy Simon János (Miskolc, 1880-Lemberg, 1914) sem, hiszen a jogi pályát választotta, majd - ismereteit jól kamatoztatva - rövid élete alatt nagyívű, színes pályát futott be. Újságíróként vált ismertté, majd szakavatott levéltáros, tudós kutató lett. Megismerte a közigazgatás gyakorlati mechanizmusát, s mindvégig segítette Szendrei János várostörténeti kutatásait. Szendrei János komoly szakértelmű, széles látókörű kutatóként dokumentálta monográfiája személyi adattárában. Címertani tanulmányai fontosak, emléket hagyott maga után Nógrád megye levéltárosaként is.

580 Történeti-régészeti kutatásaival már a XX. századhoz kötődő Nyíry Dániel (Szászfa, 1879-Miskolc, 1932) szintén jogászként kezdte 578 VERES L. 1982.1-VII. 579 LESZIH A. 1927. 147-148. p. KOPASZ E. 1982. 7-97. p. DOBROSSY I.-VERES L. 1981. 143-216. p. 580 THURZÓ NAGY L. 1965. I/B. köt. 182-189. p.