Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

pelnek a legtöbb adót fizetők listáján, addig 1917-ben 125 kereskedő közül 93 fő volt zsidó.

567 A kereskedelmi tőke később és folyamatosan „vándorol át" a szellemi (tudományos) szférába. Ha 1875-től öt évenként egymásra vetítjük a virilisták neveit, a 10 vizsgálati időpont érdekes tanulságokkal szolgál. 1875-ben a virilisták között az értelmiséget 18 ügyvéd, 8 orvos és gyógyszerész, egy mérnök és két egyházi tisztségviselő képviseli. Az ügyvédek a reformkor nagy miskolci családjainak leszármazottai, jórészt nemesi eredetűek, mint a Pilta, Bizony, Répászky, Szűcs, Soltész Nagy, Jekkelfalusy, Szeremley, Hőke és Dalnoki Nagy családok képviselői. Tagjai 1890-1895-ig folyamatosan szerepelnek a döntéshozók között, egy-egy esettől eltekintve később azonban kihalnak, a társadalmi ranglétra alsóbb szintjére kerülnek, vagy - gyakorta - házassági kapcsolataik miatt elköltöznek a városból, helyüket ezért veszik át mások. Kivételnek számít Bizony Tamás és fia, Bizony Ákos, vagy Soltész Nagy Kálmán és veje Tarnay Gyula. Az orvosok egy-egy generációt képviselnek, mint Forthy Károly, Doleschall Gábor, Bódogh Albert vagy a kórházalapító-igazgató, Popper József. 15-20 éven át szerepelnek a város közéletében, önéletrajzot, intézménytörténetet, a gyakorlati tapasztaláson alapuló gyógyítástörténetet írnak. Munkásságuk elsősorban várostörténeti jelentőségű, az országos szakmatörténet, a XIX. századi gyógyítástudomány nem őrzi nevüket. A mérnök az 1878-as árvíz előtt még nem tagja a Mérnöki Hivatalnak, jóllehet feladata az épület alaprajzi, homlokzati, egyéb szerkezeti és statikai megtervezése. Az építő mesterség és az építőművészet összekapcsolódik a tervezéssel Kiír József, vagy Adler Adolf esetében, akik szerepelnek ugyan a virilisták kimutatásában, de a 197-230 legtöbb adót fizető személy között. Ebből a szakmai felkészültségből nő ki az első városrendezési terv készítője, Adler Károly (1850-1905) munkássága, amelynek összegezését - a város fontos középületeinek terveit - saját költségén megjelenteti.

568 A tudományos műveltség, vagy a tudomány művelésének egyik fontos területe a hittudomány. A lelkész, az apát-kanonok a napi gyakorlaton kívül - hasonlóan az orvoshoz, a jogászhoz, vagy a mérnökhöz - nem biztos, hogy maradandó tanulmányokkal, egyháztörténeti írásokkal jegyzi be nevét a várostörténetbe. Kivétel természetesen itt is van, hiszen Kun Bertalan 567 Vö. TÓVÁRI J. 1997. 57. p. 568 ADLER K. 1896.