Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

(1817-1910) az 1875. évi névjegyzékben mint lelkész jelenik meg, de ezt megelőzően már 1866-tól a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke. Életműve, s nyomtatásban megjelent munkái őt Miskolc kiemelkedő tudományos személyiségei közé emelik. Az 1875. évi virilista névjegyzékben szereplők közül 17-en csupán egyetlen alkalommal tűnnek fel a legtöbb adót fizetők között. Ez a szám három évtized múlva, 1905-re 46 főre emelkedik, ami azt mutatja, hogy hiába léteznek nagynevű családok, a jövedelem, illetve az évi adó mértéke gyakorta változik. Ami 1875-ben még elképzelhetetlen, hogy ti. az ipari, kereskedelmi tevékenységet más is képviselheti, mint Lichteinstein József, addig 1905-ben már három hentes és mészáros, pék, lisztkereskedő, szabó, szállító, korcsmáros, de fényképész is szerepel a legtöbb adót fizetők között. Ezek a képviselők egy-két év alatt „eltűnnek", tehát a virilistáknak egy jelentős része a XX. század elejétől már nem nevezhető a város gazdasági és társadalmi elit-csoportjába tartozónak. Beleszólásuk valójában nincsen, vagy legalábbis nem meghatározó a város arculatának alakításában, ottlétük inkább jelképe gazdasági pozíciójukból következő társadalmi rangjuknak. A város és a megye tisztviselői karát - a jövedelem forrását tekintve sajátos - kettősség jellemzi. A közigazgatási tisztviselők „hagyományos" elitje mögött ház- és földbirtokok, tehát önálló jövedelemforrás áll, míg egy másik, hasonlóan jellemző csoport mögött az állam által biztosított fizetés. Ezért a közéletben nem ők a hangadók, de ha választott képviselőként bekerültek a városi képviselő-testületbe, szakmájukat tudományos szinten, de megfelelő elismerés hiányában művelhették és képviselhették. Miskolc kereskedelmi jellegének megmaradása mellett az ipari vállalkozások, befektetések térhódítását jelzi néhány új név megjelenése. A kérdés az, hogy arányosan változik-e a tudományos vetülettel is rendelkező tevékenységi formák képviselőinek száma. Radvány István (1832-1918) 1880-tól haláláig szerepelt a virilista névjegyzékben, mint háztulajdonos, majd a gőzmalom igazgatója és a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

569 Ekkor tűnik fel Pollák Jakab gyáros, Lax Gyula vállalkozó, Schusselka Gusztáv a gyertyánvölgyi üveghuta vezetőjéből lett gyáros, Sugár Dávid vállalkozó, Bay Barnabás földbirtokos, aki a korábbiakkal szemben nem 15-20, hanem 30 éven 569 DOBROSSY 1.1997.145-147. p.