Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

sunkról.

509 Több darabból álló képes levelezőlapként is forgalomba volt e modern vedúta. A kor összetett művészeti képéhez ha kicsit kívülállóként is, de hozzátartozott Mokry Mészáros Dezső művészete. A pszichoanalízis, mint tudomány a tudat alatti világ megismerése felé fordította Sassy Attilát és Mokry-Mészáros Dezsőt is. E téren országos viszonylatban is élen jártak. Mokiy Sajóecsegen született 1881-ben és Miskolcon halt meg 1970-ben. Legeredetibb prehistorikus múltat idéző műveit: „Őskáosz", „Misztérium", „Elet idegen planétán" még 1914 előtt tett világutazása alatt készítette. Ezek a hosszú utat megjárt sok helyütt kiállított, s ma is nagyon modernnek tűnő kis képek végül is a Herman Ottó Múzeumban találtak otthonra. A múzeum meg is jelentette izgalmas kalandokkal teli monográfiáját, melynek szerzője Dobrik István így foglalja össze az életművet. „Az autodidakta művész, aki egyben amatőr régész, zoológus és orientalista, kutatásainak területéről vett fantasztikus témákat festette meg képein. A górcsővel még fiatalon, tanulmányai során ismerkedik meg. Az akkor szerzett élmények, melyek a mikro-világot tárják elé, erősen befolyásolják képzeletvilágát és sodorják a fantasztikum felé. A távoli bolygók soha nem látott tájain, a talajból furcsa zsurlótestű, emberfejű lények nőnek ki. Lepkék, torz koponyák jelennek meg ezeken a képein szürreális zsúfoltságban dekoratív rajzosságukkal akaratlanul is a »grand art« szecessziós áramához csatlakozva."

510 Azt a szecessziót amivel a miskolci kispolgár hétköznapjaiban lépten-nyomon találkozott már a tőkeerős nagypolgárság építészeti stílusul választja, s így az máig jelen van a városban, s a homlokzatokon szinte elmaradhatatlanul ott van Mercurius a kereskedelem pogány istene. A historizmus nehézkessége után ez a szecessziós irány a derűs könnyedséget sugározta, sőt motívumkincsében felhasználta a botanika apró részleteit, leveleket, indákat, kacsokat. A természet iránti rajongásnak és szeretetnek a képzőművészeten belül és ott is elsősorban a festészetben egy komolyabb már nem a részleteket kiemelő, hanem a tiszta levegő, a napfény hatását visszaadó irányzata lesz az, ami a nagyvárosi embert egyre inkább kezdi érdekelni. Ahogy az életmód távolodik a természettől a művészet a maga módján próbálja azt kompenzálni. A sötét műtermekből, a festők maguk is kivágynak 5(W HOM. Képzőművészen Adattár. Váncza fond. 510 DOBRIK 1.1978.