Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

sunkról. 509 Több darabból álló képes levelezőlapként is forgalomba volt e modern vedúta. A kor összetett művészeti képéhez ha kicsit kívülállóként is, de hozzátartozott Mokry Mészáros Dezső művészete. A pszichoanalízis, mint tudomány a tudat alatti világ megismerése felé fordította Sassy Attilát és Mokry-Mészáros Dezsőt is. E téren országos viszonylatban is élen jártak. Mokiy Sajóecsegen született 1881-ben és Miskolcon halt meg 1970-ben. Legeredetibb prehistorikus múltat idéző műveit: „Ős­káosz", „Misztérium", „Elet idegen planétán" még 1914 előtt tett vi­lágutazása alatt készítette. Ezek a hosszú utat megjárt sok helyütt ki­állított, s ma is nagyon modernnek tűnő kis képek végül is a Herman Ottó Múzeumban találtak otthonra. A múzeum meg is jelentette iz­galmas kalandokkal teli monográfiáját, melynek szerzője Dobrik Ist­ván így foglalja össze az életművet. „Az autodidakta művész, aki egyben amatőr régész, zoológus és orientalista, kutatásainak terüle­téről vett fantasztikus témákat festette meg képein. A górcsővel még fiatalon, tanulmányai során ismerkedik meg. Az akkor szerzett él­mények, melyek a mikro-világot tárják elé, erősen befolyásolják kép­zeletvilágát és sodorják a fantasztikum felé. A távoli bolygók soha nem látott tájain, a talajból furcsa zsurlótestű, emberfejű lények nő­nek ki. Lepkék, torz koponyák jelennek meg ezeken a képein szürreá­lis zsúfoltságban dekoratív rajzosságukkal akaratlanul is a »grand art« szecessziós áramához csatlakozva." 510 Azt a szecessziót amivel a miskolci kispolgár hétköznapjaiban lépten-nyomon találkozott már a tőkeerős nagypolgárság építészeti stílusul választja, s így az máig jelen van a városban, s a homlokzato­kon szinte elmaradhatatlanul ott van Mercurius a kereskedelem po­gány istene. A historizmus nehézkessége után ez a szecessziós irány a derűs könnyedséget sugározta, sőt motívumkincsében felhasználta a bota­nika apró részleteit, leveleket, indákat, kacsokat. A természet iránti rajongásnak és szeretetnek a képzőművészeten belül és ott is elsősor­ban a festészetben egy komolyabb már nem a részleteket kiemelő, hanem a tiszta levegő, a napfény hatását visszaadó irányzata lesz az, ami a nagyvárosi embert egyre inkább kezdi érdekelni. Ahogy az életmód távolodik a természettől a művészet a maga módján próbálja azt kompenzálni. A sötét műtermekből, a festők maguk is kivágynak 5(W HOM. Képzőművészen Adattár. Váncza fond. 510 DOBRIK 1.1978.

Next

/
Thumbnails
Contents