Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

szítés lett általános. S felvetődik a kérdés, minek köszönhető az ízlés eme robbanásszerű változása? Minden bizonnyal a didaktikusán megszervezett szakmai kiállításoknak, az azokhoz kapcsolódó szóbeli és írásbeli előadásoknak. Ilyen országos rendezvény volt az Iparművészeti Kiállítás (1904) a két Felvidéki Vándorkiállítás (1906; 1910) s nemkülönben az 1904-től folyamatosan megrendezett nyomdaipari bemutatók. Ezekkel a kulturális élet valódi értékeit felmutató és előserkentő rendezvényekkel Miskolc élenjáró várossá fejlődött ki. Nagy szerepet vállalt mindezekből Balogh Bertalan a kitűnő teoretikus és kultúrpolitikus, kinek nézeteit Lyka Károly folyóiratában, a Művészetben több alkalommal közrebocsátott. Balogh Bertalan meghívására 1904 májusában Körösfői-Kriesch Aladár ellátogatott Miskolcra, s a városháza nagytermében megtartja előadását, az új művészet célkitűzéseiről. „...Ne higgyük tehát, hogy a művészet talán múzeumokba, tárlatokba van zárva: hogy annak tárgya kizárólagosan csak egy szép olajfestmény vagy márványszobor lehet. Nem, a művészet velünk van az élet minden pillanatában, részt kér minden egyes cselekedetünkben, ... a bennünket körülvevő tárgy magán viselheti a művészet bélyegét." Körös fői nem győzött érvelni amellett, hogy a vidéki városokban öntudatra kell ébredni. „Nálunk általánosan elterjedt szokás és divat mindenben a fővárost utánozni, miden szellemi impulzust onnan várni, mindazt, a mi onnan jön kritika nélkül helyesnek, jónak és szépnek elfogadni. ...És még egy veszedelme van a mi fővárosunknak, hogy csak külszínre magyar, ... a Dunántúl már elveszett, elnemzetietlenedett egészen, az önök közvetlen közelében a Matyók földjén, meg azon a hosszú félkör alakú sávon, mely a Kárpátok alján a Dunától egészen Erdélyig elterül, élnek még nyomai." Az előadás nagy visszhangot váltott ki a helyi értelmiség körében, és nézetazonosságukat kifejezésre is juttatták a Miskolci Napló hasábjain - s körösfői szavai nem vesztek el a pusztában. A szecesszió nemzeti vonulata már ekkor kezd életre kelni, de igazán majd 1919 után teljesedik ki a gödöllői művészek miskolci szerepvállalásával. A szellemi életet irányító Borsod-Miskolczi Közművelődési Egyesület - mint már említettük - önálló füzetben, természetesen szeceszsziós küllemben 1904-től évente megjelentette az előadásokat (Forster, Klein és Ludvig kiadása Miskolcon 1904). 1905-ben a fiatal Leszih Andor A Modern Iparművészet című tanulmánya is napvilágot Iát. Ebben összefoglalja az 1904. augusztus 20-án Miskolcon (a