Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

szegedi után immár második) vidéki iparművészeti kiállítás tanulságát. (A nagysikerű kiállításhoz kapcsolódva a rendezvény másik szervezőjének Kiss Lajosnak is megjelent dolgozata Iparművészeti Kiállítás és Iparpolitika címmel.) Veres László törekvések a szecesszió elterjedésére Miskolcon

501 című tanulmányába rávilágított arra, hogy e bemutató legértékesebb egysége a magyar művészeti törekvések európai párhuzamának érzékeltetésére szolgáló kollekció volt az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből. Hacsak ebből a könyvművészetet emeljük ki akkor is nemkisebb egyéniséggel találkozunk, mint a szecessziós könyvművészek tulajdonképpeni kitalálójával, William Moorissal. (A művész e nevezetes lapjai ma is az Iparművészeti Múzeumban láthatók.) Nem véletlen, hogy Lyka Károly e rendezvény beköszöntőjében is elismeréssel volt a helybéliek iránt: „Bizony az a baj, hogy csak Miskolcon lesz ilyen kiállítás, holott legalább egy tucat magyar városnak kellene hasonló dologban fáradoznia. De a miskolci ember nyilván messzibb lát és talán több benne a kezdeményező erő. Amin mások még csak töprengenek, az íme meg is csinálták." Balogh Bertalannak, Leszih Andornak és Kiss Lajosnak e kiállítással elsődleges célja az ízlésfejlesztés volt. Egy évszázad távlatából bízvást mondhatjuk: eredménnyel jártak. A helybeli iparosok, akik koruk legjobbjaikkal állíthattak ki, a polgárok, akik megvásárolták a Vaszaiy János tervezte gobelint, Róth Miksa, Horti Pál, Bech Ö. Fülöp, vagy Sovánka István alkotásait - a mindennapi nyomtatványszükségletüknél is elvárták az új ízlésnek megfelelő megjelenést. ( Róth Miksa megbízást is kapott a vasgyári Szent István templom üvegablakaira, amik el is készültek, de azóta megsemmisültek.)

502 Gazdasági eredményeket is felmutató 1904-es iparművészeti kiállítás után 1906-ban (majd 1910-ben is) Balogh Bertalan megszervezi a hét várost érintő Felvidéki Vándorkiállítást. Ez egy vasúti konténerben szállított képkiállítás volt, s a katalógusadataira támaszkodva Zsadányi Guidó megállapította, hogy a bemutatott anyag reális keresztmetszetét adta a korabeli magyarországi helyzetnek

503 Benczúr Gyulától Neográdi Antalig minden irány képviselve volt, kiállított Szinyei Merse Pál és Fényes Adolf, de Tornyai János is. Ezúttal fontos kiemelni, hogy Rippl-Rónai: Oreganyám c. szép szecessziós műve is