Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

zött való hajdani szolgalatjában Bétsben, úgy idehaza is nyugodalmas szabad óráit (igazi tehetős vagyonú ember létére) az olajjal vászonra való festés mulattató foglalatosságával töltötte. Szélesen kiterjedő Tudományát főkép a mathésisnek minden mély részeiben, naprul-napra emelvén gyakorlását a gyümölcsöknek, vad állatoknak, embereknek és más tárgyaknak természetes lefestésével annyira tökéletesítette, hogy becses és ritka szépségű munkáiért halhatatlanság jussán örök oszlopot és környülállásos Biographiát méltán érdemel."

479 (Szendrei János átvette Balkay Pál: A képírásról annak gyakorlatáról és betséről című munkáját.

480

) Az idő előrehaladtával egyre nehezebb a művészi pályát hitelesen megrajzolni. Jávor Anna legújabb kutatása Lieb Ferenccel, „az edelényi festő"vel kapcsolatban ugyancsak a művekre koncentrál.

481 A edelényi kastély, a monoki Andrássy-kastély és kápolna falképeit, az Iglóról származó művész munkájának tartja, aki 1702-ben a miskolci minorita rendház refektóriumán is dolgozik, s majd 1776-ban ugyancsak oda megfesti a templomban máig meglévő Boldog Bonaventura szentképet is. A kutató ezekre az évekre datálja a diósgyőri pálosok részére festett királyok imádása témát, ami ugyancsak fennmaradt, s a Sárospataki Katolikus Egyház Gyűjteményében látható. A művész sok helyütt dolgozott, Sajólád, Tőketerebes, Taktabáj, Lelesz, s műveinek közös jellemzője a derűs elbeszélő kedv. Lieb Ferencet a számadáskönyvek ritkán nevezik nevén. Egyfajta „referencianéven" emlegetik mindig a legutóbbi működési helyéről, így olvasható Maler Igló, de Diós-Győriensis néven is. Ez magában is kultúrtörténeti érdekesség. A szakirodalom a sok név közül egyet emel ki, s így „edelényi mester"-nek nevezi arról a munkájáról ami máig a neki tulajdonított művek közül a legteljesebb, mégpedig L'Huillier-Coburg-kastély szeccojáról. A Szepességben és Sárosban is gyakori Lieb név okán szeretné az utókor Munkácsy Mihály ősét tisztelni a mesterben, de a művész fiát ismerjük, Lieb Antal volt, ő 1800-tól Egerben működött. Sőt a veje is ismert, nemzetes Fabricius Jakab István képíró, aki 1778-ban a miskolci Czikó utcában megkapja a képíró apósának Lieb Ferencnek házát.

482 ™ SZENDREI ]. 1911. V. köt. 377-378. p. 480 Tudományos Gyűjtemény 1819. II. 60-61. p. 4(11 JÁVOR A. 2000.'177-187. p. «2 MARJALAKI KISS L. 1959. 56-58. p.