Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

Ezek a „kirajzott" nagybányai művészek, nemcsak iskolát szerveznek a városban, hanem össze is fogják a műkedvelő festőket és rajztanárokat. Az ő generációjuk fogja a miskolci művésztelepet előkészítem. De ez már egy újabb kötet témája lesz. A Halmay-Leszih-féle 1929-ben megjelent Miskolc-monográfia óta eltelt idő a művészettörténet kutatásában is újabb eredményeket hozott. Az akkor felvetett művésznevekhez már több műalkotást tudunk társítani, s ezen keresztül határozottabb véleményt tudunk formáim alkotójukról, s magáról a kor művészetéről. Szathmáry Király Pál (Bódva, 1826-Hangács, 1807) azon kevés magyar barokk művész közül való, akit már név szerint is ismerünk. Apja Szathmáry Ádám II. Rákóczi Ferenc hűséges apródja volt, ő maga pedig a nemesi karrier megszokott útját választva Mária Terézia gárdistája lett Bécsben. A császárvárosban való időzés nyújtotta számára a lehetőséget, hogy a festészet terén művelje magát. Azt nem tudjuk, hogy csupán másolatokat készített, vagy rendszeres oktatásban részesült, de tehetségéről árulkodnak az akkor festett képei. Laki Lukács László kutatásának köszönhetően sikerült beazonosítani a Sárospataki Református Kollégiumban lévő testőrtiszti önarcképét.

478 Ezt minden bizonnyal még Bécsben festette, s szinte párdarabja lehet annak a másik térdképnek, ami Czirjék Mihály testőríróról (1780 k.) maradt ránk (Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok). Ezen művek ismeretében nyugodtan állíthatjuk, hogy a kor jeles barokk portretistája volt, aki hangácsi birtokára hazatérve többek között szegény sorsú sárospataki diákokat oktatott rajzolásra és festésre. Pártfogoltjai közül Szentpéteri József (1781-1862) ötvös és szobrász lett az aki leghamarabb túlnőtte mesterét. Szathmáry erényéül hozható fel továbbá az is, hogy vidéki magányában később sem süllyedt a rossz értelemben vett provincializmusba. Családtagjairól és idős önmagáról festett mellképe mély lélekábrázolásról vallanak még akkor is ha azok előadásmódjukban különösebb lelemény nem tapasztalható. Nevével kapcsolatba hozott gyümölcs és állatképekről továbbra sincs több ismeretünk. Fontos idézni Szathmáryval kapcsolatban a Bécsben működő jeles kortárs festőnek, Balkay Pálnak méltató sorait: „néhai Tettes Szathmáry Király Pál úr, Hangács helységbe Borsod vármegyében; ki - valamint az 1760-ik esztendőben felállított Nemes Magyar test-őrző-sereg kö,7ff LAKI LUKÁCS L. 2002.