Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

megtörténik, s a munkásétterem októberben helyt ad az első rendezvénynek.

468 Innen tudjuk, hogy a kinematográf kezelő szakembere, Szekerák Gyula előadja: Miskolcon a Lloyd szállodában működik egy mozgófényképész, akitől a következő előadásra 15 darab képet kéne kérni kölcsönbe. A tárgyalások eredményesek voltak, mert az 1907 márciusi „tánccal egybekötött kinematográf és műkedvelő" előadáson 10 darab történetet, képsort vetítettek le.

469 A XX. század elején Miskolcon „mozizás" a Búza téren sátorban, a színházban a földszint nézőterén, a Lloyd szálló (mai Széchenyi u. 60. sz.) kávéházában egyaránt történt, de 1907. március l-jén új fórumként jelenik meg a Népkerti Vigadó, amelynek villanyszínházáról terjedelmesen számolt be a helyi sajtó. „A színház a legtökéletesebb mozgókép szerkezettel és vetítő képekkel van felszerelve és bemutatandó képeink a legtökéletesebbek és legérdekesebbek e téren. A vetítendő képek nagysága 6x6 méter, vagyis olyan méretű, mint a budapesti Apolló színházé. Műsorunkban váltakozva fognak előfordulni tudományos és ismeretterjesztő, természeti, földrajzi felvételek, vadászatok, sportok, utazások, katonai események, háborúfelvételek, drámai jelenetek, életképek, tréfás előadások, humorisztikus pillanatfelvételek, mulattató történetek, bűvös tündéri álomképek, cirkuszi akrobatikai mutatványok mozgóképei, az összes különböző táncok, stb."

470 A mozi a XX . század első évtizedében a szórakozás és a művelődés fontos tényezőjeként tört utat a városlakó ember életében, még akkor is, ha addigra nem sikerült a kőszínházhoz hasonló állandó filmszínházat felépíteni. Erre 1913-ban került sor, hiszen akkor kapta meg a miskolci „Uránia mozgó-kép színház" első ideiglenes működési engedélyét egy ma is meglévő Széchenyi utcai földszintes polgárházban (Széchenyi u. mai 84. sz.).

471 Az Uránia megnyitása: 1913. szeptember 9. A másik „állandó" mozink valamivel korábbi. Amikor 1911-ben átadták a Weidlich-palotát (mai Széchenyi u. 19. sz.), annak észak-nyugati pincerészében alakították ki az „Apolló Nagy Mozgószínház"-at. 1907 és 1911-1913 között eltelt szűk fél évtizedben a sajtó mind többet foglalkozott a mozi tudat- és ízlésformáló „jótékony" szerepével. „Nemcsak a főváros lakosságának egyik legkedveltebb 468 KOVÁTS GY. 2002.104-105. p. 469 KOVÁTS GY. 2002. 105. p. 47(1 Ellenzék, 1907. április 29. 471 DOBROSSY I. 2001. 95-98. p.