Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

Egyesület. A javaslat szerint a fogadó félnek kellett biztosítani a színház helyiséget a villamos áramot és a segédszemélyzetet. Ebből sejthető, hogy először a színház épülete adott otthont a filmelőadásoknak. Mivel a színház a XX. század elején részvénytársaságként működött, hiányos iratanyagában nem, a városi anyagban pedig érthetően nem találunk a kapcsolatra utaló levéltári forrásokat.

465 A helyi sajtó reklámanyaga szerint a Lifka-féle Búza téri alkalmi előadásokat 1901-től Ernszt Soma és Klein Ignác mozgóképszínháza váltotta fel, ahol kezdetben az előadásokat állva nézhette a közönség. Egy engedély-meghosszabbítási kérelmükben azt írják, hogy „mozgó-kép-színházunk" a háború kitöréséig folyamatosan működött, a háború évei alatt viszont nem. A háború után olyan építményre kértek engedélyt, amely ponyva tetős, a sátor oldalfala pléh-lemezzel van megerősítve, s 8 kijárattal van ellátva. A sátor belső magassága 9-10 méter, a szellőztetés a legmodernebb technikával megoldott, a vetítőkamrát a nézőtértől elkülönítették, s egy önálló kocsiból, a sátoron kívülről vetítenek tűzbiztonsági okok és előírások miatt. A kérvényből azonban kiderül, hogy rajtuk kívül a Búza téren egy másik mozgószínház, majd 1920-ban egy harmadik is működött. Engedélyt csak az árucsarnok építésének megkezdéséig kaptak.

466 Az említett másik mozgókép-színház az un. Király Bioszkóp volt. Nevét tulajdonosától, Király Páltól kapta, aki 1904-től - nyári szezonban - rendszeresen tartott előadásokat. A sajtóreklámok szerint vállalkozása az első világháború kitöréséig folyamatosan, a háború alatt részlegesen működött. Műsort hétköznap és ünnepnap egyformán adott, utóbbiak idején napi három alkalommal is. A 7-8 féle rövid alkotások, bohózatok (szkeccsek) nem időben, hanem méterben jelentek meg a reklámokon. (Egy átlagos előadás 500 méter hosszú volt.) Ahogyan a helyárakat meghatározták (zártszék, I-ső, II-dik hely, katonáknak és gyerekeknek való hely), arra következtemetünk, hogy a bioszkóp, vagy a búza téri sátormozi főleg szezonszünetekben a kőszínházban is tarthatott előadást

467 Miskolccal csaknem egyidejű Diósgyőr „film", illetve „mozi" története. 1901-ben a még alig évtizedes múltra visszatekintő Jószerencse Dal- és Önképzőkörben (1893-ban alakult) arról tárgyalnak, hogy szükséges lenne egy kinematográf beszerzése. 1906-ban a vásárlás 465 KÁRPÁTI B. Észak-Magyarország, 1987. november 17. 4(

* B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1906.15614/1921. 467 DOBROSSY I. 2002.150-151. p.