Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)
KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET
színház nagy költséget igénylő átépítése és berendezése befejeztetett; a város tisztességes összegű subvenciót (évi 8.000 frt-ot) ád a színügynek, melynél magasabb összegű subvencióra az épület bérjövedelmének kellő kihasználása mellett valószínű szükség sem lesz; üdvösnek és célirányosnak tartanám, ha a polgármester úr a színház városi kezelésbe vételét is felvetné s e tárgyban az 1888. évi tárgyaláshoz hasonló módon tanácskozásokat kezdene meg." 451 Közben - a teljes egyetértés mellett - a városnak meg kellett oldani a színház épületében működő Nemzeti Kaszinó elhelyezésének, vagy helybentartásának ügyét, 452 s persze mindennél fontosabb volt a megyétől való elszakadás és az önálló törvényhatóságért folytatott harc befejezése, annak törvénybe iktatása. 453 Az átvétel ezért csúszott, bár az 1906-ban kiírt színházigazgatói pályázatot Palágyi Lajos nyerte el, s ezzel egy tartós, nyugalmas időszak következett a miskolci színészet történetében. 1913 végén a város tanácsa arról tájékoztatta a színházigazgatót, hogy 1914-től a színház a város tulajdonát képezi, s megelégedése jeléül „nevezettnek a pályázaton való részvételét óhajtja". 454 (Palágyi Lajos élt is a pályázattal, így 1907-től 1920-ig az egyik leghuzamosabb időt Miskolcon töltő igazgatója volt a színiráznak.) Palágyi Lajos nemcsak a színiráz városi kézbe kerülésének volt aktív résztvevője, hanem erőteljes propagálója is az „állandó miskolci színészet" megteremtésének. 455 A részvénytársaság utolsó közgyűlését 1913 áprilisában tartotta. „Megtörtént - adta hírűi a Miskolczi Napló. A miskolczi öreg színház gazdát cserélt. A részvénytársaság, amely hosszú évtizedeken át sáfárkodott hűségesen és becsületesen, elérkezettnek látta az időt, hogy oda adja a színházat a városnak". Az átadó bizottság, egyben a részvénytársaság utolsó vezérkara Rácz György dr. elnök, Bulyovszky Gusztáv h. elnök, Bizony Ákos, Bartányi Gyula, Lichteinstein László, Kun Bertalan tagok és Szombathy László titkár voltak. Az átvevő képviselője Nagy Ferenc polgármester és Kovács József dr., városi ügyész, akinek ki kellett dolgoznia a működés szabályait. Miskolc város tanácsa az új dokumentumot „A miskolczi nemzeti színház színügyi bizottságának szervezeti szabályrendelete" címen fogadta 451 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 15016a. 80. kgy./1888. 452 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 803/a. 674/kgy./1888. 453 Miskolczi Napló, 1904. október 23. 454 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1906. 31991/1913., Miskolczi Napló, 1913. november 18. 455 Miskolczi Napló, 1914. május 16.