Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

irodalmi folyóiratoknak. S ha látszólag semmi köze sem volt a város szellemi, kulturális életéhez, a jött-mentnek számító »átutazó« fiatal huszonéves színészek képében Miskolcon otthonos Múzsák buk­kantak itt fel, a színészet a miskolci folyóiratok históriájában, a ké­sőbbiekben is különösen hangsúlyos szerepet játszik majd." 317 A szerkesztő Berzay Albert rövidesen Amerikába vándorolt a jobb élet és biztosabb megélhetés reményében. Ez az álma nem valósult meg, hiszen fiatalon, 27 éves korában, 1884-ben New Yorkban meghalt. Az 1884-ben induló második - s hasonlóan rövid életű lapunkat ­Zimonyi Zoltán a korabeli „választási kortézia idejére szabott lehető­ség"-ként értelmezi. 318 A Hölgyvilág című szépirodalmi hetilap kicsit összecseng a Vadnay Károly által szerkesztett, s két évtizeddel ko­rábban (1856-1864 között) megjelent Hölgyfutárral. A miskolci „he­tilap" mindössze három hónapon át élt, s 1884. március 30. és június 2. között összesen 13 száma jelent meg. Szerkesztőjének, ifj. Váncza Mihálynak e rövid idő alatt arra is tellett fantáziájából, hogy Divat­csarnok és Háztartási Lapok néven társlapokat jelentessen meg. A Hölgyvilág Országos Széchényi Könyvtárban őrzött példányaiból kitűnik, hogy az igényes belső szerkesztéssel, tipográfiával, díszes külsővel volt ellátva, s a korabeli árakhoz képest is olcsón jelent meg. Szerzői közül ismerősen cseng Csengey Gusztáv, Mikszáth Kálmán és Reviczky Gyula neve. Ami a tartalommal kapcsolatos elképzelés, szerkesztői célkitűzés volt, azt Váncza Mihály már egy korábbi cik­kében megfogalmazta. A társadalom bogarai című írásában, 1882-ben a következőképpen elmélkedik: „Ma, mondhatjuk, már fénykorát éli a sajtó- és a hírlapirodalom, mert ma a hány féle az ember, annyi féle a lap; mindenkinek szüksége lévén újságra, hogy annak olvasásával szélesítse tudáskörét. Míg a munkás néplapot betűz, a politikus poli­tikai lapok vezér és iránycikkeivel bíbelődik, a szakemberek a szak­lapok kritikáit fontolgatják, addig a nők hölgylapok mellett sorakoz­nak. Szóval ma már mindenki olvas lapot." A megfogalmazás lénye­gesen optimistább, mint a valós kép, amelyet mutat a Miskolcon megjelenő lapok száma, s főleg azok példányszáma (ha nem a hirde­tésekért vásárolja meg az olvasó). 1890-ben az akkori hat vármegye alkotta régióban egyetlen új lap­kezdeményezés történt. Ekkor jelent meg Miskolcon a „pajkos és szépirodalmi" lapként beharangozott hetilap mutatványszáma. Az

Next

/
Thumbnails
Contents