Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

irodalmi lap felelős szerkesztőjétől és tulajdonosától Komoróczy Miklóstól (1863-1926) a „Legyező" nevet kapta. 1890. december 15-e és 1891 június l-e között a mutatványszámon kívül mindössze egy száma jelent meg. (Ez ahhoz képest, hogy 8 oldalon és 1000 példányban határozták meg a kereslet és kínálat arányát, nagy félreértésnek, bukásnak számít.) „A Legyezőt olvasva - írja Zimonyi Zoltán - teljesen nyilvánvaló, hogy a 90-es években zavartalanul tenyészett az amatőr író és tollforgató, a »másik« irodalom amely függetlenítette magát az »orszagos nevű és hírű« hivatásos íróktól, babérjaikra nem pályázott, sajátos belterjes »irodalmi eletet« alakított ki a maga számára. Ne feledjük, ugyanebben az évben indította el Kiss József A Hét című irodalmi lapját (1890-1924), amely fontos felvonulási terepe lett a Nyugat későbbi irodalmi forradalmának."

319 Teljes mértékben osztható az irodalomtörténész azon meglátása, majd véleménye is, mely szerint „A szerkesztő úgy tervezte, hogy a lap címoldalán felváltva arcképet, vagy korrekt kézirat utánzatot közöl majd. A mutatvány számon Lévay József képmása és aláírása, az első számon pedig Polonyi Elemér (1872-1942) portréja látható. Polonyi sátoraljaújhelyi származású fiatal zongoraművész és zeneszerző volt, akkoriban végezte el jutalommal a bécsi zeneakadémiát, első hangversenyét 1890ben adta Bécsben, ezt követően koncertezett 1890. december 29-30-án Miskolcon. A címlapokra tehát egy köztiszteletben álló idős és egy pályakezdő ifjú művész képe került. Az ötlet alighanem „A Hét"-tői származik, ott lehetett látni, akkor már minden szám élén egy-egy híresség arcképét... Gesztusértékű, ahogyan az induló lap Lévayt méltatja, afféle captatio benevolentiaként igyekszik megnyerni irodalmunk kétségkívül akkoriban egyik legnagyobb, ráadásul Miskolcon élő tekintélyének a jóindulatát."

320 A három, XIX. században indult és megbukott irodalmi lapkísérletek után több, mint negyedszázadot kellett várni, hogy egy valóban irodalmi, művészeti és kritikai lap - még akkor is, ha csak rövid időre - megjelenhessen. Ennek „hátterét" a Lévay József Közművelődési Egyesület adta, a lap pedig az 1927-1928 között megjelenő Miskolci Szemle volt. A lap és főszerkesztője Bank Sándor (1886-1966), valamint felelős szerkesztője Sassy Csaba (1884-1960) tevékenységének és hatékonyságának elemzése már meghaladja e kötet időbeli határát. 319 ZIMONYI Z. 1987. 28. p. 32

» ZIMONYI Z. 1987. 30-31. p.