Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

vács Gyula látta el, de volt főmunkatársa is, Simon Pál személyében. Az újság indulásakor hivatásos újságíró nem volt Miskolcon, a lapot így „műkedvelők" töltötték meg tárcáikkal, költeményeikkel, közérdekű írásaikkal. így lett a közismert „képíró" vagy festőművész Váncza (Wántza) Mihály, egyébként ügyvéd (1821-1902) fia, ifj. Váncza Mihály (1859-1918?) a lap egyik folyamatosan publikáló munkatársa. Ifj. Váncza - apjához hasonlóan szintén - jogot végzett, s tanulmányai után 1881-től Miskolcon gyakornokoskodott. Az első függetlenségi helyi lapnak, az 1876-1883 között megjelent Miskolcz című újságnak 1882-től lett a szerkesztője. Az 1884. évi országgyűlési választásokat úgy igyekezett támogatni, hogy Miskolcz és Vidéke címmel saját lapot szerkesztett és adott ki. A sajtótörténet ezt az 18831885 között megjelent újságot tekinti az első egyértelmű politikai kötődésű és kötelezettséget vállaló miskolci lapnak.

284 Ez a szabadelvűpárti politikai lap sokban hozzájárult ahhoz, hogy a Budapesten élő és dolgozó Vadnay Károlyt választották meg Miskolc déli kerülete országgyűlési képviselőjévé. Váncza Mihály pedig 1885-ben elhagyta szülővárosát, sokféle foglalkozást űzve az ország számos településén megfordult, végül Nagybányán „pihent" meg. A Borsomegyei Lapok cikkírói között néhány olyan szerzőt is találunk, akiket nemcsak a helytörténet őrzött meg, hanem országos kiadású életrajzi lexikonok is. Ballagi Károly, Porcs János, Gencsi (Guttmann) Samu, Tóth Pál, Brósz Károly, a könyvkereskedő Ferenczi (Fräenkel) Bernát, az ipartestületi elnök Kulcsár Károly, a főszerkesztő Ruttkay Menyhért, a történelmi tanulmányokat író Kun Pál, a Sassy-generáció alapítója, Sassy János ügyvéd, a kereskedelmi és közgazdasági szakértő Schach Béla írásai ma is figyelmet érdemlő hitelességgel mutatják be saját koruk városi társadalmát, a város hétköznapjait és gondjait. 1883-ban Kovács Gyula helyét Buthy Lajos vette át a lapnál, aki nemcsak szerkesztői feladatokat látott el, hanem tulajdonosi jogokat is gyakorolt. Társtulajdonosa Forster Rezső nyomdai vállalkozó volt 1826-ig. Buthy később megvált a közvetlen sajtó-tevékenységtől, mert központi főszolgabírónak választották meg. (Sz. 1858, megh. ?).

285 Buthy meghatározó szerepét az is mutatja, hogy az a lap, amely korábban segítette a Kereskedelmi és Iparkamarát, hivatalos közlönye volt a Miskolci Ipartestületnek és a miskolci kereskedők szakmai és 284 SZENDREI J. 1911. V. köt. 272-276. p. 285 SZENDREI J. 1911. V. K. 274. p., ill. THURZÓ NAGY L. 1965. II/B. köt. 230. p.