Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

érdekvédelmi fórumának, egyre inkább a közgazdaság felől a politika felé tolódott. Kormány-lap lett Miskolcon, s egyértelműen hirdette a Szabadelvű Párt politikáját. Ez a politikai pályára történt átállás eredményezte azt, hogy 1902-től napilapként jelent meg a Borsodmegyei Lapok, s ez tartott 1907-ig, amikor megszűnt. A megszűnés oka a Szabadelvű Párt országos bukása volt 1905-ben. így adta át a helyét annak a Miskolczi Naplónak, amely szintén szabadelvű szellemben indult. 1901-ben, de 1905-1906-tól előbb független beállítottságot mutatott, majd később ellenzéki „vágányra tolatott". A „Miskolczi Napló" 1901 szeptemberében indult, s anyagilag nagyon jó pozícióból startoló napilapnak tartották. Sassy Csaba leírása szerint azért is meglepetés volt a lap indulása, mert itt kezdte meg munkáját Miskolc első hivatásos újságírója, Hubert János. A biztosítási szakember 1895 körül került Szabadkáról Miskolcra, s amikor Kovács József felelős szerkesztőként elindította a lapot, Hubert akkortól kezdve az újságírásért és az újságírásból élt. 1902-től Kovács Gábor lett a szakértő-jogász és szerkesztő-helyettes, akit azonban még ebben az évben - 1880-ban született, tehát 22 évesen - Debrecenbe neveztek ki jogakadémiai tanárnak. A Naplónak a XX. század 10-es éveiben olyan munkatársai voltak, mint Földes Gusztáv, Görgey László (1843-1911), és fia a felsőházi tag Görgey László (1877-?), Putnoki Béla ügyvéd (1820-1950), Miskolczi Simon János (18801914?) aki Nógrád vármegye főlevéltárnoka lett, s a fronton halt hősi halált, vagy az orvos-író, Serédi Jenő (1863-?). Fehér Ödönről (18801944) már az 1927-ben megjelent miskolci album is terjedelmesen írt. A Miskolcon született, „tanult" szakmáját tekintve jogász és újságíró 1905-ben került a Miskolczi Naplóhoz, s 1916-tól lett annak felelős szerkesztője.

286 1918-ban a Szabadkáról érkezett Hubert János viszszatért szülővárosában, s akkortól 1919 decemberéig Fehér Ödön a felelős szerkesztői tevékenységet is ellátta.

287 A Miskolczi Napló számos kiemelkedő szerzője közül Hebrony József országgyűlési képviselő volt, Nagy Ferenc (1880-1937) előbb városi főjegyző, majd Miskolc város polgármestere, később főispán, végül, s a háború alatt közélelmezési miniszter.

288 Míg Nagy Ferenc közgazdasági, városüzemeltetési, városfejlesztési témákról írt, a „népszerűsítő várostörténet", múltidézés Leszih Andor (1880-1963)