Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

MŰVÉSZETI OKTATÁS Miskolci Városi Zeneiskola 1898-ban egy Klima Mihály nevű zenész segély kérelmével kapcsolatban merült fel először a közgyűlésben egy, az épp megvásárolt volt református gimnázium épületébe elhelyezhető „zeneconservatórium" felállításának gondolata. A képviselő-testület bizottságot jelölt ki a polgármester vezetésével a kérdés alaposabb megvizsgálására.

228 1901 tavaszán aztán a testület elhatározta ...„egy városi-zene és énekiskola alkotását...", és gyors intézkedéseket hozott: 10 tagú „zenedei bizottság" (felügyelőbizottság) alakult a polgármester vezetésével, az iskola megindítása céljából. Csaknem 7000 koronát megszavaztak a helyiségek kialakítására, felszerelésére. Pályáztatás nélkül megválasztották az intézmény igazgatóját, Lányi Ernő volt egri főszékesegyházi karnagy személyében, minden akadály elhárult tehát, és 1901 őszén 3 tanárral, 107 beírt tanulóval a már 1898-ban kijelölt épületben megkezdte működését a városi fenntartású (hamarosan államsegélyes) Miskolci Városi Zeneiskola.

229 Az új intézmény a tanulók gyors növekedése következtében dinamikusan fejlődött: bővültek kezdeti tanszakai és természetesen tanári kara is. így hamarosan kinőtte eredeti helyét, tantermi kapacitása elégtelenné vált. Az iskola legnagyobb gondja (és természetesen fenntartóié is) egy új épület emelése lett. 1907-ben a város 140 000 koronát szavazott meg egy, a női ipariskolával együtt két intézménynek helyet adó iskolaépületre, melynek impozáns tervei is elkészültek, de a kivitelezés elmaradt. 1911-ben az iskola a Deák u. 1. sz. alá költözött, ahol hamarosan 7 tanteremben folytatódott a zenei nevelés. A helyzet korszakunkban már nem változott.

230 A zeneiskola olyan alap- és középfokú hangszeres és ehhez kapcsolódó elméleti ismereteket nyújtott, amelyek a növendékeket a választott hangszeren való egyéni és társas zenélésre, továbbá (később) magasabb szintű zenei tanulmányokra készítették fel. Az iskola indulásakor nyolcéves tantervvel dolgozott, amelyet az 1910-es években hangszeres tanszakokon tíz évre emeltek, így középfokú oktatás folyt. 1918-ban pedig olyan tantervet terjesztettek be „amely már azonossá tétetett az or22íi B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1902/a. 11/1898, 71/1998. 22y B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1902/a. 22, 68, 77,134. kgy./190L, 43,134,186. kgy./1902. 23(1 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 44/1907,19,166, 229, 268/1909.