Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

Az intézmény - miután az 1883. évi törvény minden feltételét teljesítette - államsegélyért folyamodott, melyet 1887-től megkapott. Az iskola történetének talán mégis legjelentősebb eseménye a millenniumi időszakhoz kapcsolható. Ugyanis sem a bővítés, sem a népiskolák elvitele nem tudta kompenzálni a nemcsak tanulói létszámában, hanem egyéb tartalmi tevékenységében is gyarapodó gimnázium gondjait. Csakis új épület lehetett a megoldás. A szükséges összeg előteremtése volt a legnagyobb probléma, de 3 külső forrást sikerült bevonni. Az 1094 m

2-es főépületben 51 helyiség volt, közötte 12 tan-, 7 szaktanterem, ehhez járult továbbá a 434 m

2 nagyságú tornacsarnok. Az építkezés összes költsége végül 152 860 Ft lett. A megnyitó ünnepély 1899. szeptember 17-én volt, melyről a sajtó és az 1899-1900. évi Értesítő is részletesen beszámolt. Az intézmény státusának, feltételeinek helyzete a század végére rendeződött, a következő másfél évtized (a háborúig) a nyugodt tartalmi építkezés és gazdagodás korszaka volt, az intézmény országosan is ismert gimnáziummá vált. A háború az iskola jellegénél fogva nemcsak a tanári kart, hanem a tanulók egy részét is érintette. Az 1915-től megjelenő Értesítőkben egyre többször olvasható: „Katonai szolgálatra bevonult..." Mint ahogyan az érettségi dátumok is megszaporodtak, hiszen a katonadiákok alkalomszerűen jöttek haza maturálni. Az 1917-1918. tanév elején pl. 7 tanár és 23 diák teljesített katonai szolgálatot. A fenntartás 1887-ig egyházi feladat volt, innen az államsegélyezés következtében megoszlottak a terhek végül 50-50 % arányban. Az egyházi fenntartást viszont nagyvonalú mecenatúra segítette.

197 így adódhatott, hogy 1907-re az intézmény teljes pénzalap- és ingatlanvagyona 1 100 000 koronára rúgott. (Ebben az évben Miskolc város házipénztár-bevétele - ez valójában költségvetési bevétele - 766 245 korona volt.) Gazdag intézményről volt tehát szó! 1867-ben Palóczy Horváth Mária szirmai birtokai jövedelmének egy részét, 1876-ban Szalay István végrendeletileg 10 000 Ft-ot, 1885-ben Kun József 10 000 Ft-ot. 1888-ban különféle pénzintézetek 12 869 Ft értékű részvényt, 1902-ben Soltész Nagy Albert lakóházat, özv. Kovács Jánosné lakóházat, 1906-ban Szemere Miklós 10 000 koronát, 1907ben Sassy István ügyvéd feleségére emlékezve 50 000 koronát adományoztak a gimnáziumnak.