Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)
KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET
Református leánygimnázium 198 Már az 1910-es években az iskolafenntartók és a város vezetői is egyre világosabban látták, hogy a lányok munkába állásához szükséges iskolák hiányoznak a közoktatási kínálatból. Egyre nagyobb érdeklődés támadt, pl. az érettségi iránt (a kir. kat. gimnáziumban az 1913-1914. tanévben 24, a reformátusban 8 leány magántanuló volt). A minisztérium 1916-ban kezdte sürgetni a törvényhatóságokat leány kereskedelmi és -gimnáziumok alapítására. A református egyházkerület lépett először, amikor 1914-ben a felsőbb lányiskolája többékevésbé működő 5-6. évfolyamait gimnáziumi évfolyamokká kívánta átalakítani. A város közgyűlése 1914 májusában foglalkozott a fenntartó azon kérésével, hogy nyújtsanak segélyt a két új osztály indításához, majd 4 éven át a folyamatosan belépő új osztályok felszereléséhez. A közgyűlés készségesen megszavazta az első 4000 koronát azzal a kikötéssel, hogy egyelőre csak az 5. évfolyam induljon. 199 Az indulás azonban egy évet késett (a minisztérium is segített), 1915. szeptember l-jén tehát egy régi iskola alapjain lánygimnázium kezdte működését a városban. A polgármester 1917. évi októberi jelentésében két tanulócsoport (5-6. évf.) 71 növendékéről számolt be. 1920-ban érettségizhettek először lányok saját iskolában. 200 A Miskolczi Királyi Katholikus Gimnázium Több részletes történeti áttekintés is rendelkezésünkre áll. 201 A szabadságharc bukása után a minorita intézmény nem pályázhatott csak az 1-4 évfolyamos algimnázium címére, amelyet 1852-ben elnyert. Ez a szerkezet 1907-ig megmaradt. Működésére sem az Entwurf, sem Thun Leo miniszter rendelkezései nem voltak különösebb hatással. A német nyelvi törekvéseknek az iskola csupán a német nyelv tanításával és a történelem német nyelven való oktatásával tett eleget, rövid időre. A protestáns pátens diszkriminációi természetesen nem érintették. A tanítást minorita szerzetesek végezték 1886-ig. A gimnázium épülete az 1911-ben átadott mai épület helyén 198 CSORBA Gy. 1929. 213-216. p. 199 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1903/a. 64. kgy./1914. 200 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1903/a. 301 kgy./1917., IV. 1903/a. 106. kgy./1918. 21,1 ZSUPÁN L.-BÁNDI G. 1960.15-50. p., MÁDAI Gy. 1985. 63-86. p.