Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

volt a taníttatás akadálya.

145 Összességében Miskolcon az alábbi feltételekkel indulhatott az 1868-as XXXVIII. tc. végrehajtása: A csatolt települések iskolái:

146 Település neve Fenntartó egyh. Alapítás, átalakítás éve Iskola száma Fiú Lány Vegyes Diósgyőr róm. kat. ref. evang. izraelita kincstári vasgyári-magán 1812 1824 1810 1862 ? 1825 1868 1 1 1 1 1 1 1 1 Görömböly róm. kat. gör. kat. 1807 1857 1 1 Hejőcsaba róm. kat. ref. izr. (zugiskola) 1825 1849 ? 1 1 1 Hámor róm. kat. és 1828 1 (Alsó) (Felső) kincstári róm. kat. 1837 1 Óhuta róm. kat. és kincstári (BükkszentIászló) Szirma róm. kat. ref. 1802 1817 1856 1 1 1 Hejőcsaba izraelita iskolája 1882-ben kapta meg a nyilvánossági jogot. A városban és környező településein megvoltak az elemi oktatás alapvető feltételei, de az a kérdés, hogy ezek a népiskolák mennyiben feleltek meg egy jóval szigorúbb előírásokat tartalmazó törvényi szabályozásnak, csak 1868 után tisztázódhatott. Az országgyűlés 1868 decemberében elfogadta a népiskolai oktatás tárgyában hozott XXXVIII. törvénycikket, amely hosszú évtizedekre megszabta a népoktatás rendszerét, tartalmát. Ekkor azonban még senki sem sejthette, hogy a modernizáció mekkora feladatot jelent majd.

147 A törvény legfontosabb elemei a szankcionálható tankötele145 BALLAGI K. 1885. V-XIII. 146 BALLAGI K. 1885. V-XIII. 147 A Vallás és Közoktatási M. Kis. Ministernek ... jelentése a népiskolai közoktatás állapotáról (1870).