Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

zettség (6-15 éves korig), s ennek megfelelően a népiskola 1-6 évfolyamos elemiből és 3 éves ismétlő tanfolyamból áll. A népiskolában tanítóképzőt végzett tanító oktathat maximum 80 fős csoportokat. Amennyiben az egyházak iskolái nem képesek a feladatokat megoldani, az önkormányzatoknak ún. községi iskolát kell állítani. Iskolát létesíthet, tarthat fenn az állam; alapítványok, egyéb jogi személyek (társulatok, kincstár stb.) is vállalhatnak fenntartói feladatokat. Az állam az egyéb fenntartóknak államsegélyt nyújt. A népiskolák állami felügyeletét a megyei törvényhatóságok keretében működő tanfelügyelők látták el. Az épp fél évszázadot magába foglaló időszak népiskolai fejlesztési folyamata a fenntartási pluralizálódást alapvető modernizációs kritériumként értelmezve három szakaszra osztható. Az egyházi intézményrendszer teljes tehervállalása (1885. ill. 1894-ig.), a községi és egyházi tehervállalás (1894-1908), valamint az állami és egyházi tehervállalás 1908-tól. A népiskolai törvény végrehajtása során gyorsan kiderült, hogy a tankötelezettség végrehajtásának legfőbb akadálya a meglévő iskolák elégtelensége. Emiek nemcsak a meglévő hálózat mennyiségi és minőségi állapota volt az előidézője, hanem a város lakosságának gyors növekedése is. Az 1869-ben még csak 21 ezer főt számláló Miskolc a század fordulóján már 43 ezer, 1910-ben pedig 51 ezer lakosnak adott otthont. így a városban és környező településein nem csupán a régi iskolahálózat korszerűsítését kellett megvalósítani, hanem a népesség növekedésével együtt járó számbelileg gyorsan gyarapodó tanköteles gyermekek iskolai elhelyezését is. Az alapvető kiindulási pont annak lehetőleg pontos megállapítása, hány tanköteles gyermek van a városban, és hány tanteremre van szükség a törvényes elhelyezésükre. 1871-ben a tanfelügyelő már az első törvény szerinti összeírást visszaküldte a városnak „Valószínűtlennek tűnik Miskolcz város főbírájának jelentésében azon adat, hogy Miskolczon összesen csak 1768 tanköteles volna, s ezek között iskolát nem járó csak 426 találtatnék... holott csak a ref. felekezet több mint ezer tanköteles gyermeket, s azok között több mint 600 iskolázatlant sorolhat fel.. ."

148 Ezzel kezdetét vette az a huzavona, amelybe az illetékeseken kívül a sajtó is bekapcsolódott, azaz a népoktatás közüggyé vált. A fő téma pedig újabb és újabb iskolák létesítése lett, s csak abban volt B.-A.-Z. m. Lt. IV. 754/a. 631/1871., B.-A.-Z, m. Lt. 1902/a. 271/1871.