Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

mást, mint amit mi már régen tudunk tudomány nélkül is: Isten! Isten! Isten! Dicsértessék az ő neve!".

134 Miskolc szefárdjai 1918. december hó l-jén elhatározták, hogy az anyahitközségtől többé soha és semmiféle anyagi támogatást nem fogadnak el....

135 A KÖZOKTATÁS MISKOLCON A közoktatás állapota nem választható el az aktuális történelmi időszaktól, kormányzatának és helyi társadalmának az oktatásról vallott nézeteitől (országos és helyi oktatáspolitika), sem az iskolákra fordított anyagi támogatási hajlandóságuktól (finanszírozás, iskolafenntartás). Amikor tehát a város közoktatása bemutatására teszünk kísérletet, vizsgálat tárgyává kell tennünk mindezeket a tényezőket. Szándékok és lehetőségek ütköztek több alkalommal, mert a jóakaratnak bizony nem egyszer áthághatatlannak látszó akadályokat és gátakat szabtak a szűkös anyagi lehetőségek. Itt-ott a közvélemény (sajtó) és a város vezetésének látszólagos szembenállása is megmutatkozott. Minden nehézség ellenére végül a gyorsan fejlődő város mennyiségi és minőségi igényeit a közoktatás intézményrendszere képes volt követni és kielégíteni. Ez az impozánsnak is nevezhető fejlődés 1918-ra (a háborús évek negatív hatását is ellensúlyozva) azt eredményezte, hogy akár a mai értelemben is korszerűnek ítélhető közoktatási hálózat, pedagógiai minőség várta és fogadta, azt a több mint tízezer diákot, akik a miskolci iskolákban kívánták megalapozni jövőjüket. A KÖZOKTATÁS STRUKTÚRÁJÁNAK ALAKULÁSA A közoktatás intézményrendszere alatt ma a 3-6 éves gyermekek nevelését, a 6-14, ill. 15-18 éves tanulók nevelés-oktatását, képzését szolgáló óvodákat, általános- és középiskolákat, egyéb képző intézményeket értjük. Az ehhez hasonló értelmezés a XIX-XX. század fordulójára alakult ki, ekkorra már világosan különvált az óvodai neve-