Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

kumentum harmadik pontja deklarálta, hogy „az új templom és a régi zsinagóga kül- és bel szerkezetein, nevezetesen: elsőben többrendű közgyűlések határozatai alapján fennálló..., rendezett énekek és erkölcsös hitszónoklatok általi korszerű istentiszteleten semminemű változás vagy módosítás soha nem történhetik"

110 és mindez elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy a kongresszusi szakadást követően Miskolcon is feléledjenek a vallási viszályok. A hittételek kellő megismerésében ifjabb korukban akadályoztatott izraeliták képzése végett alakult meg 220 taggal a miskolci Thorasz Cheszed Chewra.

111 A minisztérium 1867. december 20-án még a hitközség általános megelégedésére hagyta jóvá az alapszabályait, azonban Friedman Móric vezetésével rövidesen a helyi ortodoxia elsőszámú gyűjtőpontjává formálódott az egylet. A miskolci izraelita hitközség 1870. március elején megtartott közgyűlése elfogadta a kongresszusi szervezetet, válaszul az ortodoxok intézményes elkülönülést kezdeményeztek. Friedman Móric a „Borsod" című lapban 1870. március 13-ra egy önálló, a kongresszusineológ hitközségtől független, ortodox elöljáróságot választó közgyűlést hirdetett.

112 Érvényes jogszabályra hivatkozva - nevezetesen, hogy egy helységben nem létezhet több hitközség -, a hatóság betiltotta a gyűlést. Friedman Móric óvással élt és beadványának szövegén tetten érhető az ortodoxia országos kampányának általános érvrendszere: „két külön vallás áll egymással szemközt, mely tanaira, szervezeteire s szertartásaira nézve lényegesen eltér egymástól, két felé lévén szakítva a test, mely eddig egy lélek által irányoztatott, s ettől nyerte létét,..mi, kik a Schulchan Aruch-hoz

113 szilárdan ragaszkodunk, az új hitűekkel együtt - kik az ősi egyháztól elszakadnak kik a Schulchan Aruch hittörvényünket (mely eddig úgy a zsidó vallási élet, mint községi szervezet alapját képezte) elismerni és a községi szabályzatba felvenni vonakodnak.., egységes zsidóságot nem képezhetünk".

114 Elszántságát fokozta az országos ortodox mozgalom szervezett érdekérvényesítése és a városi tanácsnak rá kellett döbbennie, hogy szélesebb összefüggések ellenében, hosszabb távon le110 A Miskolczi Izraelita Hitközség törvényes alapszabályai. 1867. 2. p. 111 A Miskolczi Thorasz Cheszed Chewra alapszabályai. 1868. 2. p. 112 Borsod, 1870. március 10. 113 A Sulchán Aruch („Terített Asztal") egy XVI. századi zsidó törvénytár, Joszef Karo (1488-1575) műve. Egységesíti a rabbinikus törvénykezést és napjainkig szabályozza az ortodox életvitel összes mozzanatát. 114 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1602/a. 126/1870. GYURGYÁKJ. 2001. 222. p.