Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

hetetlen hatósági intézkedésekkel egyben tartani a miskolci hitközséget. Az ortodoxia zöld jelzést kapott a kormányzattól: kultuszminiszteri rendelet értelmében, 1870. márciusától elveszítette kötelező érvényét a kongresszusi szervezet, 1871. november 15-én pedig jogszabállyá avanzsált a Hitőr Egylet által összeállított és a „Szervező alapszabályzat Magyar- és Erdélyország autonóm hittörvényű zsidó hitfelekezete számára" címet viselő ortodox alapokmány.

115 Ezt megelőzően, 1871. február 14-én megalakult a „Miskolczi Autonóm Izraelita Orthodox Hitközség", célul tűzve, hogy a helyi zsidóság neológnak mondott részétől elkülönülve, a konzervatívok „mindazon intézményeket életbe hívják és fenntartsák, és mindazon tisztviselőket alkalmazzák és fizessék, melyek a Schulchan Áruchban körülírt vallástörvények értelmében az izr. Hitközségnek szükségesek".

116 A Palóczy utcai régi zsinagóga köré szerveződött ortodox hitközségnek külön anyakönyvvezetéssel megbízott jegyzője Winternitz Lipót lett, elnökké pedig - ahogyan várható volt -, Friedman Móricot választották. A Kazinczy utcai templom pártján maradt izraeliták saját szervezetüket „anyahitközség", „törzshitközség" nevekkel azonosították anélkül, hogy hangsúlyozták volna a neológ jelleget, sőt, egyes iratok kifejezetten status quonak említik az 1871 és 1875 között elkülönülten működő két helyi hitközség közül a nem ortodoxot.

117 Az új zsinagóga gyülekezete elnökévé az elismert orvost, Dr. Popper Józsefet választotta, aki kétségtelenül a modernizáció propagálója volt: az 1868/69. évi izraelita kongresszuson Miskolcot képviselve, mint bizottsági előadó szerepelt. Adott helyzetben az egység igénye a reformok fölé kerekedett, a törzshitközség az elkülönülés kezdeteitől az újraegyesülésen munkálkodott és vezetői rendszeresen hangoztatták, hogy „a helyben jelenleg létező két hitközség közt vallási vagy rituális tekintetben semmi különbség sem létezik".

118 Törekvésük előtt az ortodoxok keblében jelentkező ellentétek egyengették az utat. Friedman Móric - aki korábban a Thorasz Cheszed Chewrához tartozó ún. zugimaházakban szervezte a formálódó helyi ortodoxiát -, 1873. júliusában jelentette az alispánnak, hogy közel háromszáz miskolci család tiltott összejöveteleken folytat vallási 115 ÚJVÁRI p. 1929. 998-1000.p. 1,0 A Miskolczi Autonom Izraelita Orthodox Hitközség alapszabályai. 1872. 2. p. 117 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1925/b. 31. dob. 118 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1905/c. 4620/1874.