Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

ós törvény. A mindössze két paragrafusból álló jogszabály

93 születését reformkori polémiák, egy a szabadságharc bukásával sírba szállt törvény, valamint a neoabszolutizmus reakciós évei előzték meg. E hosszas vajúdás közrejátszott abban, hogy a polgári jogokban egységesen részeltetett zsidóság kebelén belül éppen az emancipáció korára váltak antagonisztikussá a vallási ellentétek. Az „asszimilációs társadalmi szerződés"

94 légköre - a magyarosodás fejében jogokat biztosító politikai elit és a szekuláris izraelita polgárság látványos szimbiózisa -, a formálódó zsidó ortodoxiát az ősi törvények őrzésének kényszeres igényével sarkallta elkülönülésre a neológiától. A héber felvilágosodás (haszkalah) nyomán Európa-szerte izraelita konfliktusok kerültek napirendre: az eredendően népvallást hordozó zsidóság történetében a szekularizáció hatványozottan maga után vonta az identitás átértékelődését, és a különféle elképzelések konfrontációja megkerülhetetlen volt. A korszerű problémák spektruma az anyanyelv és a kulturális szokások dilemmáin túl a hétköznapok egészen prózai jelenségeit is felölelte, gondoljunk a szombati nyitva tartásra, vagy az iskolai menzára. A modernizáció egyetemesen döntéskényszerek sorát állította a zsidó közösségek elé, általános, hogy megbomlott az időtlen identitásbeli egység. Egyedülálló viszont a judaizmus történetében, hogy Magyarországon intézményesen is elkülönültek az ortodox, neológ, illetve harmadik lehetőségként status quo ante, azaz egyik irányzathoz sem csatlakozva szerveződött hitközségek. A hazai zsidóságot autonóm testületként reprezentálni hivatott Magyar és Erdélyhoni Izraeliták Kongresszusa 1868. december 14-én a hitélet és az iskoláztatás közös koordinációja végett ült össze, amihez képest éppen ez a fórum tette véglegessé az intézményes elkülönülést. Az ortodoxia negyvennyolc képviselője idő előtt elhagyta a tanácskozást, majd a kongresszusi alapszabályokat elutasítva, 1871. novemberétől -kultuszminiszteri engedéllyel - önálló hitközségeket szervezhetett a hazai zsidóság konzervatívabb része.

95 Az alábbi elemzés fókusza az egyedülálló történelmi folyamat miskolci részleteire irányult. 93 „1. §. Az ország izraelita lakosai a keresztény lakosokkal minden polgári és politikai jog gyakorlására egyaránt jogosítottnak nyilváníttatnak. 2. §. Minden ezzel ellenkező törvény, szokás vagy rendelet ezennel megszüntettetik". (1867. évi XVII. tc.) 94 Karády Viktortól származik a terminus technikus, legutóbb ld.: KARÁDY V. 2001. 45. p. 95 ÚJVÁRI P. 1929. 998-1000. p.