Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

kinevezte. A kinevezési okiratban nem szerepelt a mindszenti plébánia fenntartási kötelezettsége, mert azt a királynő a kincstárra bízta. Bacsinszky 1777. február 20-án levélben is közölte az egri püspökkel, hogy Mindszent eltartását nem vállalja. Néhány év múlva követelte Mindszent átadását a görög katolikusoknak, azzal az indoklással, hogy a miskolciaknak van egyházközségük, de nincs templomuk. A királynő a követelést elutasította, de a helytartótanácsot egyezkedésre utasította. A megbeszélés végső eredménye az volt, hogy Mindszentet nem adják, de a kincstár hajlandó új templomot építtetni a görög katolikusok részére Miskolcon. A helytartótanács elvileg beleegyezett abba, hogy a templom a minoriták kertje mögött (a mostani erdőgazdasági központ helyén) épüljön meg. A dolog azonban nem haladt előre, mert közben a királynő és Bacsinszky is meghalt. 1837-ben Tarkovics Gergely eperjesi püspök ismét előterjesztette a templomépítési kérelmet a helytartótanácsnál, de ott - mivel az előzményeket nem találták - „előzménye nincs" jelzéssel irattárba és feledésbe süllyesztették az ügyet.

76 Közben a bevándorlások révén, a görög katolikusok száma gyarapodott Miskolcon is. Sok kiszolgált rutén, román görög katolikus katona leszerelés után itt telepedett meg, és növelte a létszámot. A hívek - más megoldás nem lévén - Görömbölyre jártak misére. Görömbölyre a XVIII. század elején vándoroltak be a Galíciával határos hegyvidékről a görög katolikus rutének. Vallásukkal együtt hozták magukkal kultúrájukat és hagyományaikat. Kitartásukra jellemző, hogy kb. 150 év alatt három templomot építettek. Az első hagyományőrző háromtornyos fatemplom volt, a másodikat földrengés pusztította el, a harmadik, ma is álló, kőtemplom 1868-ban szentelték fel Mária oltalma tiszteletére. A templombúcsút október első vasárnapján tartják. A hagyományőrzés összefügg Bacsinszky püspök emlékezetével. Róla utcát, alapítványt és hagyományőrző egyesületet neveztek el. Anyakönyvet 1811 óta vezetnek. 1910-ig Miskolc filiája volt Görömbölynek, azon ok miatt, hogy Görömbölynek volt temploma, parókiája, Miskolc ezekkel 1905-ig nem rendelkezett.

77 Görömbölynek még két filiája volt, Hejőcsaba és Szirma. Mindkét helyen kevésszámú görög katolikus élt, és templom sem volt. Hejőcsabán az utóbbi években létesült egy kápolna, Szirmán pedig megkezdték a templom építését. 76 SCHIRILLA A. 1929.188. p. 77 SZABADFALVI J.-CSERI M. (szerk.), 1992.1. köt. 39. p.