Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

Miskolcon a XVIII. századból vannak adatok görög katolikus közösség létezéséről. Természetesnek kell tartanunk, hogy ez a közösség mindenképpen templomhoz szeretett volna jutni, mert ez fejezte volna ki a szabad vallásgyakorlást, ami ebben az esetben a magyar nyelv használatát jelentette. A magyar nyelvű liturgiát sem a munkácsi, sem az eperjesi püspökség nem tűrte. Templom ügyben az 1837es legutolsó kérelem beadása után csupán annyi történt, hogy a helytartótanács engedélyezte a javadalom ideiglenes megállapítását. Ennek a rendelkezésnek a végrehajtását a szabadságharc és az utána következő idők más irányú gondjai megakadályozták. 1854-ben az eperjesi püspök ismét megkísérelte a templomépítés engedélyeztetését, de ismét sikertelenül. 1902-ben dr. Vályi János eperjesi püspök még egy kísérletet tett: 200 négyszögöles telek átengedését kérte a pénzügyminisztertől templomépítés céljára. Közben 1900. augusztus 20-án formailag is megalakult a görög katolikus egyházközség (a mai Belvárosi Görög katolikus Egyházközség). Egyházi elnöke Mocsár Endre lelkész, világi elnöke Szaffka Pál királyi közjegyző lett. 1905-ben a püspök kinevezte állandó parochusként Schirilla Szóion Andort. Az egyházközség időközben házat vásárolt a Szeles utcában s ezt paplak, iroda és kápolna céljára rendbe hozatta. Ezután a hívek ebben a kápolnában hallgathatták a szentmisét. 1908. november 19-én Miskolc város törvényhatósági bizottsága határozatot hozott arról, hogy a Búza tér északi végében 200 négyszögöl területet átenged a görög katolikus egyházközségnek. Ezzel a templomépítés főakadálya elhárult. A hívek gyűjtésbe kezdtek, és két év alatt mintegy 2500 koronát szedtek össze, amivel az építkezést meg lehetett kezdem. 1911 júniusára elkészült a sekrestye rész annyira, hogy a kápolnát át lehetett ide helyezni. December 3-ára elkészült a torony, s ennek csúcsára ünnepélyesen felhelyezték a keresztet. A keresztnek története van: 1875-ben a szélvihar ledöntötte a görög keleti (nem egyesült) templom tornyát és tönkrezúzta a keresztet is. 1876-ban Miskolcon járt Obrenovics Milán szerb fejedelem (a király címet 1882-ben vette fel), és megígérte, hogy a veszteség pótlására új keresztet küld az ortodox egyházközségnek.

78 Az idő múlt, de a kereszt nem érkezett meg, csupán annak tervrajza. A görögkeletiek 78 SZENDREI J. 1911. IV. köt. 50, 402. p.