Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

a kedvező fordulat fölött, Isten áldását kérve a magyar egyházra és vezetőire. Hasonló szellemben született a püspöki kar pásztorlevele, amely egyúttal irányelveket is adott az egyházi élet helyreállításához. A Miskolci Katolikus Tudósító vezércikkírója összegezi az eseményeket és megállapítja, hogy a háborút elvesztettük, de hitünket és reményeinket nem. Ezzel a gondolattal kell hozzáfognunk a munkához. Az egyház mindig fontos feladatának tekintette az oktatást. Tette ezt azért is, mert az iskolák révén válhatott teljessé a hívek lelki irányítása, másrészt pedig állami oktatás a kiegyezés után megvalósult tanügyi reform életbe léptetése előtt nem volt. Az iskolák létesítése és fenntartása ugyanakkor rengeteg gondot is okozott az egyháznak. Miskolcon és a később csatlakozott községekben a szabadságharcot követő időben - Mindszent kivételével - mindenütt l-l iskola működött. Az alsóvárosban a minoritáké mellett még két iskola volt. A hálózat 1919-ig jelentősen bővült, és minőségi változások is bekövetkeztek. A minoriták 4 osztályos algimnáziumát 1886-ban átvette a Katolikus Tanulmányi Alap és fokozatosan polgári tanerőket vezetett be. Mint Lénárt Béla tanulmányában is olvashatjuk, 1911-ben fejeződött be az annak idején korszerű új iskola építése, amely már főgimnázium jelleggel működött tovább. 1868-ban megépült a Vörösmarty utcai földszintes elemi iskola, majd 1894-ben egy új, emeletes tanintézet. 1878-ban telepedtek le a Szatmári Irgalmas Nővérek és elemi leányiskolájukat fokozatosan bővítették, polgári és tanítóképző egységekkel. 1894-1895-ben mintegy versenytársként a Gordonban községi iskola épült, de ezt a város fenntartani nem tudta és 1907-ben átadta az államnak. A kiegyezés után több törvény jelent meg, amelyek báró Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter elképzeléseit voltak hivatottak megvalósítani. Az 1868. XXXVIII. tc. a közoktatásról és az iskolafenntartási jogról, az iskolák felekezetivé nyilvánításáról és az iskolaszékekről, az 1876. XXXVIII. tc. az iskolaszékek hatósági jogköréről, az 1883. XXX. tc. az iskolák állami felügyeletéről, az állami tanterv kötelező alkalmazásáról és az államsegélyekről, az 1907. XXVI. tc. a kötelező és ingyenes elemi oktatásról, az 1907. XLVI. tc. az egyházak kártalanításáról és az iskolaadó bevezetéséről. Mint a törvények megjelenési idejéből is látható, az általános, kötelező és ingyenes népiskolai oktatás végső formájának kialakulásához hosszú