Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

jezése egy időre elvonta a figyelmet a háborúról. Természetesen a miskolci egyházközségek is részt vettek a megemlékezésekben. 1917 novemberében Szmrecsányi Lajos egri érsek újabb pásztorlevelet adott ki „a béke művének támogatásáról". Ebben a papok és a hívek lelkiismereti kötelességévé tette a béke gondolatának támogatását, elsősorban az imádság eszközeivel. 1918 áprilisában országos bizottság alakult Budapesten a hadifogságból hazaérkező honvédek fogadásának megszervezésére. Kissé megkésetten, mert az első hadifogolyvonat már március 12-én éjjel áthaladt a Tiszai pályaudvaron, s arról tíz 10-es honvéd szállt le, de az újságírókon kívül nem fogadta őket senki. A sajtó bőven osztotta is a szemrehányást az illetékeseknek. A miskolci fogadóbizottság a nőegyletek kezdeményezésére májusban alakult meg. Októberben kitört az őszirózsás forradalom és megalakultak a nemzeti tanácsok. Novemberben Csernoch János hercegprímás tájékoztatta a püspököket és javasolta, hogy a papság támogassa a nemzeti tanácsokat, sőt azokba lépjenek is be. 1919 januárjában Budapesten papi tanács alakult, az alsópapság anyagi érdekeinek védelmére. A kiadott nyilatkozat szerint a papok helyzete tarthatatlanná vált, jövedelemforrásaik befagytak, sokan kénytelenek mellékes foglalkozást, korrepetálást, zongorahangolást vállalni. Nehezíti a helyzetet a vallásüldözés, a hitoktatás kitiltása az iskolákból, „az iskolák elpogányosítása", a lelkipásztori munka akadályozása. A proletárdiktatúra intézkedései a hívek körében mindenütt ellenkezést váltottak ki. A templomokban tiltakozó gyűléseket tartottak és gyűjtéseket rendeztek a jövedelem nélkül maradt papok támogatására. A Herman Ottó Múzeumban őrzik Borsod vármegye népbiztosságának töredékesen megmaradt rendeletét „minden fokú és jellegű tanintézet igazgatóságának illetőleg vezetőségének" címezve.

51 Ez a rendelkezés abból indul ki, hogy „a vallás magánügy". Ezért a vallásoktatást megtiltja, sőt a héber nyelv oktatását is. Az így felszabadult tanórákat a szocializmus tanítására kell felhasználni. Az iskolaszékek megszűnnek, minden iskola az államé. A tanárok, tanítók részére tanfolyamokat kell szervezni, a szocializmus eszméinek megismertetésére. 1919. augusztus l-jén a forradalmi kormányzótanács lemondott. Ezután az egyházi életet újjá kellett szervezni. Októberben a pápa levelet intézett „Szent István dicső népéhez", s ebben örömét fejezte ki 51 HOM. HTD. 76.55.20.