Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

állandó és szükségkórházakban, a „betegnyugvó állomásokon" rész­ben miskolci, részben ide vezényelt lelkészek teljesítettek szolgálatot. Közülük Kotzó Árpád zsámbéki, Turcsányi Miklós bélavézsai, Loja Jenő rimaszombati káplán, Fischer József hollólomnici plébános ne­vét ismerjük. A csapatoknál szolgált Subik Károly egri kanonok, Füstös Pál diósgyőri, Azlén Emil miskolci, Lóránt József ónodi és Bánkövy Kornél, Bódi Géza, Dömötör György lelkész - az utóbbiak eredeti szolgálati helye ismeretlen. Valamennyien a miskolci alaku­latoknál szolgáltak. Dömötör György arról is nevezetes, hogy ódát írt a 10-es honvédek 1917. márciusi magyarosi híres győzelméről. Bán­kövy Kornélt 1916. május elején betegsége miatt a szolgálat alól fel­mentették, s helyébe Lóránt Józsefet állították. O nemsokára megse­besült és az egyik lábát amputálni kellett. A hadsereg főparancsnok­sága mellett működött tábori püspökség 1916-ban közzétett statiszti­kája szerint 1 tábori lelkész (Rozmann Valentin) elesett, 11 lelkész betegségben hunyt el, 10 megsebesült és 42 hadifogságba esett. Ez év végéig a tábori lelkészi kar részére 600 kitüntetést adtak át. Mindeh­hez tudni kell, hogy a tábori lelkészek fegyver nélkül, humanitárius jellegű szolgálatot teljesítettek a frontokon is. A háború második esztendejében az egyházközségekben, már ki­alakult rendszer szerint folyt a különféle segélyakciók szervezése nem csupán a fronton szolgáló katonák, hanem a hátországi rászo­rultak részére is. A vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelkezése alapján az iskolák egy részét katonai célokra vették igénybe. A taní­tást szervezési intézkedésekkel, nagy nehézségek árán, de folytatták. A Katolikus Kör a háborús helyzetre való tekintettel az összejövetelre szolgáló helyiségeit bezárta. Az oroszok kárpáti betörése után papok és apácák menekültek Miskolcra. A város közönsége vállalta egy el­pusztult falu újjáépítését. Ezt a falut jelképesen Miskolcfalvának ne­vezték el, és a segítség anyagi fedezetének részbeni biztosítására mű­soros esteket, hangversenyeket és gyűjtést szerveztek az egyesületek. 1915. szeptember 21-én gyászistentisztelet volt a Mindszenti temp­lomban az orosz fronton elesett báró Wodniansky Frigyes altábor­nagy, a miskolci 15. gyaloghadosztály parancsnoka lelki üdvéért. 1916-ban a Vallás és Közoktatási Minisztérium rendeletére elvitték a templomokból a harangokat. A Sajóparton, az ún. koleratemetőben felépült a kápolna. November 21-én meghalt I. Ferenc József császár és király 68 évi uralkodás után. Az elhunyt király temetése, a kötele­ző gyász, majd az új király koronázása és az iránta való hódolat kife-

Next

/
Thumbnails
Contents