Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

pályázatokat az igazgatótanács elé viszi, megválasztja az osztályfőnököket, összeállítja az órarendet, minden évharmad elején módszertani tanácskozást tart, amelyen meghatározzák a tanulók iskolai és házi feladatainak az idejét, számát, a kötelező olvasmányokat, a megtanulandó könyvnélkülieket, de gondoskodik arról is, hogy a párhuzamos osztályokban tanító tanárok munkájában ne legyen eltérés. Minden év októberében és május hó közepén ellenőrző konferenciát tart, amelyen minősíti a tanulók munkáját, a jókat megdicséri, a gyengéket meginti, erről a szülőket értesíti. Ez az intézkedés alkalmas volt arra, hogy az iskola munkájának színvonalát biztosítsa, a tanulmányi eredmény más iskolákéval versenyképes legyen. Az elemi iskolák száma az 1868. évi XXXVIII. népoktatási törvény ösztönzésére nőtt, hiszen az állam csak a 90-es években kezdett hozzá a korszerűbb iskolaépületek építéséhez. A református egyháznak ilyen iskolái voltak a Füzes, Geró, Urak, Meggyesalja, Szinva, Régiposta, Serház, Papszer, Kádas utcákban, 1887-től a Palóczy utcában. Az egyháztanács jegyzőkönyvében szerepel a hadnagyi lak iskolai célra való átadása. A Nagyhunyad utcában pedig a Hegedűsné telkén épült iskoláról az egyháztanács jegyzőkönyvében az áll, hogy Dudok József végrendeletében a Szinva vizének mindkét oldalán lakó gyermekek számára a Nagyhunyad utcában a 249. sz. telket épületekkel együtt leányiskolára hagyta, fenntartására pedig 500 pengőforintot hagyott azzal a kikötéssel, hogy az „Nagyhunyad Leányiskola név alatt működjön, amíg magyar él Miskolcon". Meghagyta azt is, hogy unokái is odajárjanak, természetesen tandíjfizetés nélkül. Volt a Fillér-Egyletnek is külön iskolája, amelyről az előzőkben már szóltunk.

23 Ezek az iskolák a 90-es évektől fokozatosan szűntek meg, átvette szerepüket az egymás után épült Szeles utcai, Soltész Nagy Kálmán utcai, Szent István úti, MÁV-telepi, Kun József utcai iskola. A római katolikusoknak a Zárda leányiskoláján kívül emeletes iskolája volt a Kossuth utcában és Vörösmarty utcában, a Martin-telepen. A református iskolák közül csak a Palóczy utcai, Füzes utcai, Zöldfa utcai maradt meg. A Palóczy utcai új épületet kapott. A tanítói állásokat itt is pályázat útján töltötték be. Mindig volt 4-6 pályázó, az egyháztanács választotta meg ezek közül a legalkalmasabbnak látszókat. Az iskolák mellett voltak az egyháznak tanítói lakásai is. A tanítók fizetését díjlevélben állapították meg. Egy-egy is23 SZEGŐFI A. 1997. 241. p.