Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET AZ EGYHÁZAK SZERKEZETE ÉS BELSŐ ÉLETE A REFORMÁTUS EGYHÁZ A szabadságharc leverése és az azt követő reakció súlyosan érintette az egyházat. A világosi fegyverletétel után csakhamar megjelent a helytartótanácsi rendelet, mely szerint össze kell írni azokat a tanárokat és diákokat, akik részt vettek a szabadságharcban. A rendeletre küldött jelentést az iskolatanács úgy fogalmazta meg, hogy különösebb megtorlás nem történt. Az iskolai anyakönyvekből tudjuk, hogy azokat a tanulókat, akik valóban érintettek voltak az ügyben, az iskola álnéven szerepeltette, azonban nem lehetett kitérni az 1849-ben megjelent Organisations Entwurf alól, amely mind szervezetileg, mind a tanterv szerint súlyos terheket rótt az egyházra. Szőnyi Pál pestkerületi iskolafelügyelő 1850. január 30-iki leirata szólította fel az egyházat az Entwurf bevezetésére.

1 Palóczy Lászlót perbe fogták, halálra ítélték, de 1850-ben kegyelmet kapott. A rendelet a gimnáziumot szervezetileg két részre osztotta: algimnáziumra és felgimnáziumra. Meghatározta a tanárok számát és képesítését, a kötelező óraszámot. Nyilvánossági jogot csak az az iskola kaphatott a rendelet szerint, amely megfelelt ezeknek a követelményeknek. Az előírt tanterv, tanári létszám, a tárgyi feltételek biztosítása újabb anyagi gondokat és terheket is jelentett az egyháznak, az alapítványok elértéktelenedése miatt pedig az iskola fenntartása csak úgy volt lehetséges, ha igénybe vették a tervezett leányiskola építése céljaira gyűlt összegeket is. Mecénások voltak ugyan, mint Vay Ábrahám főgondnok, aki 100 aranyat adott az iskolának, ezt megismételte. De az iskola így sem tudta biztosítani az előírt tanári státusokat. E mellett olyan gondjai is voltak az iskolának, mint Nagykőrösön, ahol Arany Jánost alkalmazták magyar-latin ta1 KOVÁCS G. 1885. 59. p. ZSUPÁN L.-BÁNDI G. 1960. 34. p.