Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

nárnak: itt pedig Lévay Józsefet, akik nem rendelkeztek az előírt képesítéssel. Már 1842-ben felmerült az evangélikusok gimnáziumának egyesítése a református iskoláéval. Ok elfoglalták az Entwurfot, 1850-ben az egyesítés ezen hiúsult meg. 1851-ben a helytartótanács egyházügyi osztálya 2496. számú leirata megparancsolta az iskoláknak a német nyelven való tanítást, magyar nyelven csak a magyar irodalmat és vallástant lehetett volna e szerint tanítani. Az egyháztanács az 1851. április l-jén tartott gyűlésen tiltakozott ez ellen.

2 Azzal hárította el az állásfoglalását, hogy az ügyben előbb a zsinatnak kell nyilatkoznia, minthogy országos vonatkozású az ügy. 1851. november l-jén azonban úgy nyilatkozott, miután nem tudta tovább odázni az ügyet, hogy elfogadja az Entwurfot. Egyben úgy foglalt állást, hogy a német nyelvet tanítja, mint tantárgyat, de az iskola tanítási nyelve magyar. Sérelmezte azt is, hogy a rendelet szerint az iskola tanárainak Bécsbe kell menniük a megfelelő középiskolai pótló tanfolyamra. Az eredménye az volt a tiltakozásnak, hogy megszűnt az iskola nyilvánossági joga.

3 Az egyház, Ferenc József 1857. évi magyarországi látogatásától várta sérelmeinek orvoslását. Ez azonban elmaradt. 1858-ban az iskolát az egyházkerület felügyelete alá helyezték, az egyházkerület 1858. szeptember 21-iki határozata szerint vállalta az egyházkerület az iskola támogatását. Az iskolában megszervezte a könyvtárat, az irattárhoz mutatót készített, tanári nyugdíjintézetet szervezett.

4 Ekkor az iskolában három elemi iskolai osztály és nyolc gimnáziumi osztály volt. Pásztor Dániel igazgató szervező munkájának és többszöri bátor kiállásának köszönhető, hogy az iskola így is, nyilvánossági jog nélkül, elismert és jelentős intézménye volt a magyar református egyháznak. Az 1859-es év mind az iskola, mind az egyház életében jelentős eseményekkel volt teljes. Az állami hatóság elrendelte az 1855. évi és akkor elvetett, Thun Leo-féle tanterv bevezetését. Az egyházkerület a miskolci avasi templomban tartott közgyűlésén tiltakozott ez ellen. Jelen volt már a korábban börtönből szabadult Palóczy László, de ott találjuk a küldöttek között a felvidéki Bernáth Zsigmondot is, aki Mikszáth „Különös házasság" című regényéből ismert. A közgyűlés 1

SZENDREÍ j. 1911. IV. 423-424. p. 3 SZENDREI J. 1911. IV. 425. p. * SZENDREI J. 1911. IV. 429. p.