Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

betegek és a szívelégtelenségben szenvedők száma. Feltűnik a gyo­mor, a bél és a máj rákos megbetegedése. (A 172 halottból 12-en a betegség áldozatai.) Az idegrendszer betegségei között leggyakoribb a hisztéria, a „nyavajatörés" és az ideggyengeség, de idesorolják az agy daganatos elváltozását is. Sok a rühes megbetegedés és a gonorreában (kankó) szenvedők száma. A fertőző betegségek között az orbánc, a kanyaró, a vörheny, a vérhas, a váltóláz és a szamárhu­rut szerepel. Az elmebetegségek között kezelték a búskomorságot, a dühösséget, az őrültséget, a tébolyt, a butaságot és az agyvérzés utá­ni butulást. A betegségek műtéti gyógyítása között gyakori a „csont­szú miatti csontkaparás", magas a golyó, ill. lövedék eltávolítások, valamint a sebvarrások száma. Gyakran alkalmazzák a törött részek rögzítésére a gipszkötést. 395 A közel 2500 ápolt 73 féle foglalkozást űzött, az ácstól a zenészig. „Veszélyes" munkának számított az asz­talos, a cipész, a csizmadia, a kőműves és a mészáros mesterség, de sok volt a bányász, a vasúti alkalmazott, s legtöbb a gyári munkás. Úgy látszik, a kórházi gyógykezelést a társadalom munkás, vagy pe­rifériára szorult rétegei (koldus, cseléd, házaló, kéjnő) vették elsősor­ban igénybe. Az „értelmiségi" munkakörök képviselői (jegyző, tanár, tanuló) csak szórványosan jelenik meg. A polgársághoz, a társada­lom tehetősebb képviselőihez „házhoz járt" az orvos. 396 A kórház fő­orvosa az 1877-1907 közötti műtétekről is készített statisztikai ki­mutatást, a műtétek száma, a műtétek jelleg és eredményessége alapján. A műtétek száma 1877-ben 59, 1899-ben 380 volt. A műtét „fajtája" 14-ről 35-re növekedett, tehát mind több alkalommal, s mind többféle betegség gyógyítását látták célravezetőnek sebészi beavat­kozással. Leggyakoribb műtét a csonttörés és a csonkolás volt, de golyó eltávolítás és hályog műtét, mellkas-csapolás, nőknél kikapa­rás, férfiaknál körülmetélés, sérvműtétek szerepelnek. Elvétve kopo­nya műtét, rák „kiirtás", kikaparás", emlő „kiirtás", hólyag és vese­kő-zúzás is szerepel. 1895-től nyirokdaganatot, csontdaganatot, emlő­és máj-tályogot, méhrákot műtötték. A rák sokféle változatban szere­pel a statisztikában, így 1897-ben bőrrákot műtötték, de a bőrátültetés is megjelenik. A rákfogalom valószínű más tartalmat kapott a XIX. század végén, mint napjainkban, hiszen az esetek többségében a be­395 SINGER H. 1900.110-111. p. 3% SINGER M. 1900.110-111. p.

Next

/
Thumbnails
Contents