Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

Fentiekből két következtetést tudunk levonni. Egyrészt a házasságkötés sokkal érzékenyebben reagál a gazdasági-társadalmi konjunktúrákra és dekonjunktúrákra, a prosperáló és hanyatló időszakokra, mint a születések, másrészt az 1870-es évekig viszonylag szoros összefüggés a két jelenség között a XIX. század utolsó harmadában meglazul, az első világháború után pedig gyakorlatilag minimalizálódik. Úgy tűnik tehát, hogy mind a születés, mind a házasodás olyan tervezett demográfiai magatartássá vált, amelyek nem állnak többé egymást szorosan követő módon kapcsolatban egymással. (Ami természetesen nem jelenti azt, hogy a kettő között egyáltalán nincs kapcsolat - a házas családi állapot és a születések kapcsolatára a későbbiekben még visszatérünk.) A házasodási mozgalom tendenciáinak ábrázolását követően a második legfontosabb vizsgálati szempont a XX. század előtti időszakkal foglalkozó demográfus számára az első házasságukat kötők átlagos életkora. Abban a korszakban ugyanis, amikor a korszerű és biztonságos fogamzásgátlási módszerek még nem állnak tömeges méretekben mindenki rendelkezésére, a fogamzások befolyásolására nincs hatékonyabb módszer, mint az attól való időszakos tartózkodás. De miután a fogamzás bekövetkezte - eltekintve most a biológiai korlátoktól - elsősorban attól függ, hogy valaki házas-e vagy sem, minden két év különbség a házasságkötés életkorában eggyel több, vagy kevesebb gyermeket jelenthet. A házasodási kort két módon tudtuk megközelíteni. A XIX. század második felére vonatkozóan két időmetszetben elemeztük a házasságkötési anyakönyvi bejegyzéseket, majd hosszabb távon megvizsgáltuk a hivatalos statisztikák alapján a házasságot kötők kormegoszlását. A házasságkötések átlagos életkorának tekintetében az 1856-60 illetve 1879-82 közötti időszakokat összehasonlítva két tendenciát tapasztaltunk: enyhén csökkent a nők házasodási kora, másrészt Miskolc város három legnépesebb felekezetének házasodási kormintái az eltelt egy generációnyi időszak alatt határozottan közelítettek egymáshoz (6. táblázat). A házasfelek közötti korkülönbség ugyancsak közelít a felekezetek között az első házasságkötések esetében a megfigyelt egy generációnyi időtartam során, viszont az újraházasodásoknál ilyen jelenség nem mutatható ki. Utóbbit minden bizonnyal már nem elsősorban az utódok létrehozásának célja motiválta, így nem követnek határozott modellt a résztvevők. Sajnos a környező települések házasodási mutatóit nem tudjuk figyelemmel