Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

százaléka szlovák 1851-ben). Az 1880-as évektől kezdve azonban a falu népességét a magyar népszámlálások anyanyelvi statisztikái már szlovákként kezdik nyilvántartani. Ma már nehéz megállapítani, hogy ebben milyen mértékben játszik szerepet az egyházi nyelvhasználat és az (ugyancsak egyházi kézben lévő) iskolai oktatás hatására történő elszlovákosodási folyamat és milyen mértékben indokolható ez a népszámlálásokat végző tisztviselők nyelvi viszonyokkal való járatlanságával. Valószínű ugyanis, hogy utóbbiak nem igazán tudták egymástól a helyi ruszin és a szlovák nyelvet megkülönböztetni. Miután Miskolc környékén ténylegesen több szlovák eredetű falu volt, elképzelhető tehát, hogy a görömbölyiek beszédét is egy szlovák nyelvjárásként értelmezték.

15 Az sem lehetetlen ugyanakkor, hogy Görömböly telepesei már szlovákokkal keverten érkeztek ide a Felvidék olyan tájairól, ahol a két etnokulturális csoport együtt élt, és a XIX. század folyamán további szlovák bevándorlók is csatlakoztak hozzájuk. (A szlovák - ruszin váltás egyébként a Borsod megyei nemzetiségi statisztika egészére jellemző 1880-ban.) A szlovákosodást azonban az 1880-as évektől kezdve a magyar nyelvűség előretörése váltja fel és 1900-tól kezdve a korábban szlovák anyanyelvű falvakhoz hasonlóan Görömböly lakói is 96-98 százalékban magyar anyanyelvűként íratják össze magukat. Hasonlóan érdekes nyelvi átrétegződési folyamatok figyelhetők meg Hámorban és Massán (Alsó- és Felső-Hámorban). E két, lassan összeépült falu lakossága a Szepességből származó, vegyesen szlovák és német etnikumú volt, de utóbbiak jó része már valószínűleg bizonyos mértékű szlovák-német kétnyelvűséget hozhatott magával. A magyar nyelvismeret XIX. századi megjelenése (és a német fennmaradása) közöttük feltehetőleg összefügg a két település mindennapi kapcsolatrendszerével: a férfiak esetében a kamarai üzemekben való munkával - ahol a munkanyelv nyilvánvalóan német és magyar lehetett - az asszonyok esetében pedig a miskolci boltok és piac akár vevőként, akár eladóként történő rendszeres látogatásával. A német nyelvismeret magasabb aránya mögött természetesen ott lehetett a származás tudata is, de ha utólag megkérdezhetnénk Hámor és Massa lakosságát, nem biztos, hogy a XIX. század közepén minden esetben egyértelmű válaszokat kaptunk volna etnikai identitásukra vonatkozóan. Miközben ugyanis a XIX. század első harmadából 15 ZSÍROSNÉ JOBBÁGY M.-ZSÍROS M. 1996. 295. p.