Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

származó adataink szerint születése után szinte mindenki elsőnek szlovákul tanul meg,

16 az 1851. évi népszámlálás szerint Hámor lakosságának 20, Massáé 43 százalékban még németnek vallja magát. A német eredetű népesség elszlovákosodásának folyamatát azonban az 1860-70-es évektől kezdve a nyelvi magyarosodás folyamata kíséri, melynek következtében a bükki falvak népessége az első világháború előtt már több mint 90 százalékban magyar nyelvűként jegyezteti be magát a népszámlálás alkalmával. A nyelvi változások folyamata a főként politikatörténeti forrásokra építő magyar és szlovák nemzetiségtörténészek véleményével ellentétben forrásaink szerint a többségi nyelvű környezethez történő alkalmazkodás eredménye. Miskolcon például egyértelművé teszi mindezt az az adat, hogy az 1910. évi népszámlálás felmérése szerint a 6 év alatti, tehát még iskolába nem járó szlovák gyermekek 40, a németek 50 százaléka kétnyelvű (beszél magyarul) és az idősebbek között - a huszonévesek korcsoportjába tartozó friss bevándorlóktól eltekintve - a csak anyanyelvükön beszélő, magyarul nem tudó népesség aránya végig 10 százalék alatt marad.

17 A nyelvváltás folyamatát Hámor példáján Sípos István nyelvészeti kutatásai alapján a következőképpen írja le: a település diósgyőri vasgyárban munkát vállaló „férfilakossága az új munkahelyén magyar többségű környezetbe került. A családban még egy ideig a szlovák nyelv tartja magát, de amikor a nők is vasgyári munkahelyekre kerülnek, a családból is kiszorul a szlovák nyelv..."

18 Az eltérő települési viszonyok és nők erősebb helyhez kötődése miatt a másik három bükki faluban a szlovák nyelv használata időszakunk végéig él, az itteni lakosok 80-90 százaléka még 1941-ben is beszél e nyelven,

19 noha a népszámlálások alkalmával már 30 éve magyar anyanyelvűnek vallják magukat. A hagyományos nemzetiségtörténeti megközelítés azonban gyakran a nyelvtudással azonosítja az etnikai identitást, ami tévedés. Az 1946. évi szlovák-magyar lakosságcsere alakalmával ugyanis a bükki falvak lakosságának több, mint fele jelentkezett áttelepülésre és körülbelül negyedrészük ki is települt

20 jeléül annak, hogy a leegyszerűsítő anyanyelvi statisztikával rövidtávon nem lehet pontosan megraj16 FARAGÓ T. 2000. 234-235. p. 17 MStK 61. után számítva. 18 SÍPOS 1.1984. 37. p. >

y Népszámlálás 1941. 3/a: 62-71. p. 20 VERES L. 2000. Vö. VADKERTY K. 1999.15-16. p.