Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

addig 1857. évi első hivatalos adataink ettől már jelentős eltérést mutatnak. A XIX. század közepén a 15 év feletti nők közel 24, a férfiak 30 százaléka nem házas és a nem házasok arányának növekedése a következő évtizedekben tovább erősödik. Az első világháború előtt már a férfiak csaknem fele, a nők harmada nem házas, ami mögött ekkor még nyilvánvalóan nem a házasságkötéstől való tartózkodás, hanem a házasodás időzítésének megváltozása - későbbre tolódása áll. Az özvegyen házasságot kötők arányának csökkenése is inkább a felnőtt halandóság kezdődő javulására, mintsem az újraházasodási kedv hanyatlására vezethető vissza. A változások előszelét mindöszsze az - egyelőre inkább jelképes mértékűnek mondható - elváltak csoportjának megjelenése jelenti családi állapot szerinti statisztikánkban (10. táblázat). A családi állapot szerinti összetétel alakulásában Miskolccal szemben Diósgyőr és a falvak a rendelkezésünkre álló adatok tükrében nem mutatnak határozott átalakulási tendenciát, viszonyaik nagyjából változatlannak mondhatók. A nem házasok 1920 körüli átmeneti megugrása minden valószínűség szerint az első világháború átmeneti következménye (a háború miatt elhalasztott házasságkötések bepótlása) lehetett. (Felekezet és etnikum) Bár nem tartozik szorosan a demográfiai elemzésekhez, hisz sokkal inkább kulturális jellemzőkről szól, az alábbiakban mégis kitérünk Miskolc és környéke népességének 18501920 közötti etnikai és felekezeti szerkezetének kérdésére. E témakör tárgyalása demográfiai szempontból főként két tényezővel indokolható: egyrészt - amint azt már a korszerkezet kapcsán elmondottaknál is tapasztalhattunk - az egyes etnokulturális illetve felekezeti csoportok demográfiai jellemzői és népesedési viselkedésük kisebbnagyobb mértékben eltérőek lehetnek. Másrészt a fent említett két jellemző belső arányainak megváltozása világos jelzéseket adhat a többnyire igen nehezen rekonstruálható vándorlási folyamatokra vonatkozóan. Különösen sokat segíthetnek ebben a felekezeti adatok, mivel az emberek egyházi hovatartozása hosszú távon is viszonylag stabilnak/állandónak tekinthető. Előző vizsgálatunk azt állapította meg, hogy a XVIII. századi vándormozgalmak hatására Miskolc és környéke etnikai és felekezeti viszonyai lényegesen megváltoztak, a korábban döntően magyar nyelvű és református népesség viszonylag jelentős mértékben vegyessé - többnyelvűvé és sokfelekezetűvé vált. A XIX. szazad első felében azonban már észlelhettük főként