Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

Diósgyőr népességének

3 etnokulturális csoportjai (1851-1920) Év Magyar Német Szlovák Ruszin Egyéb | Összesen

h Év fő 1851' 2 911 61 66 117 3 155 1880? 3 271 314 832 213 4 630 1890 4 777 648 1 074 38 6 537 1900 9 071 813 1 533 109 11526 1910 15142 572 1 271 3 233 17 221 1920 17 642 495 941 2 156 19 236 százalék 1851 92,3 1,9 2,1 3,7 100,0 18808 70,6 6,8 18,0 4,6 100,0 1890 73,1 9,9 16,4 0,6 100,0 1900 78,7 7,1 13,3 0,9 100,0 1910 87,9 3,3 7,4 0,0 1,4 100,0 1920 91,7 2,6 4,9 0,0 0,8 100,0 a) Az adatok tartalmára vonatkozóan lásd. a 4. táblázatot. Nagyobb korcsoportokban nézve a változásokat azt látjuk, hogy 1920-ig bezárólag a 20 év alatti fiatalok aránya minden településcsoportban - Miskolcon, Diósgyőrött, a hagyományos és az ipari falvakban - egyaránt csökken, a 60 év felettieké pedig növekszik. Ezek az arányváltozások azonban a vizsgált időszakban még minimálisak, csak a tendencia megjelenése érdemel figyelmet. A másik figyelemre méltó jelenség Miskolc és a többi település arányainak eltérése: előbbiben a 20. év alattiak aránya körülbelül ötödével kisebb, a 60 év felettieké pedig lényegesen magasabb, mint a falvakban és Diósgyőrött. Vagyis a korszerkezet „öregedése" egyelőre elsősorban miskolci tendenciának mondható. (A családi állapot) A családi állapot szerinti összetétel tekintetében Miskolcon jelentős a változás a XVIII. század végéhez képest. Míg korábbi vizsgálatunk azt állapította meg, hogy akkoriban Miskolcon szinte mindenki házasságot kötött, ha a felnőtt kort elérte s a 15 év feletti női népességben körülbelül 10, a kicsit később házasodó férfiak között 27 százalék volt a házasságban még soha nem éltek aránya,

13 13 FARAGÓ T. 2000.163. p.