Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

mindegyike ekkor még férfitöbbletet mutatott, ami a bevándorló népességek gyakori jellemzője.

11 Nos ez a helyzet az 1850-es éveket követően megváltozott. Mind Miskolcon mind a környező falvakban tartós és jelentős nőtöbblet alakul ki. Folytatódik és erősödik a munkaképes korú nők (főként cselédlányok) bevándorlása - 1869-ben már több közel 2000, 1910-ben pedig 2560 a miskolci nőcselédek száma

12 - másrészt valószínűleg fokozatosan érződni kezd a halandósági viszonyok férfinépességre kedvezőtlenebb hatása a nemek arányán, amely általában minden modernizálódó társadalom jellemzője. A falvak esetében valószínűsíthető továbbá a férfinépesség egy részének elvándorlása is. A nemek aránya tekintetében mindössze Diósgyőr jelent kivételt, mely nagymértékű ipari fejlődése miatt folyamatos - többnyire férfi - munkásbevándorlás célpontja, így időszakunkban végig férfitöbbletet mutat (8. táblázat). (Korszerkezet) Ami a korszerkezetet illeti Miskolc 1880-ban öszszességében még a hagyományos demográfiai rendszerre jellemző állapotot, vagyis a fiatalabb korcsoportok kiugróan magas arányát mutatja. Az egyes nemzedékek létszáma életkoruk emelkedésével párhuzamosan rohamos léptékben fogy, harminc év körül már csak a megszületettek fele él, az öregek (a 60 év felettiek) száma és aránya pedig elenyésző. A kormegoszlás jellegzetes piramis formáját a viszonylagosan magas termékenység és magas halandóság összjátéka alakítja ki. A felekezetek szerint bontott adatok által nyújtott kép azonban már egy kicsit vegyesebb (2. ábra). Míg a római katolikusok és a reformátusok esetében a fiatalkorúak - főként az 5-14 évesek aránya nem különbözik igazán feltűnően a huszonévesekétől, addig a zsidó népesség esetében ennél jóval nagyobb a kontraszt. A görbék alakja sajátos termékenységi, halandósági és vándormozgalombeli különbségekre utal. Egyértelmű, hogy a korfák a zsidók esetében jóval nagyobb termékenységet, valamint jobb csecsemő- és gyermekhalandóságot tükröznek, mint a két nagy keresztény felekezet, a református és a római katolikus esetében. Az utána következő korcsoportok arányaiból viszont arra következtethetünk, hogy míg a fiatal felnőtt korosztályok arányát leginkább befolyásoló vándormozgalmak a református népességet kevéssé érintik, addig a római katolikusok között a 15-24 éves, a zsidók között a 10-19 éves női népesség 11 FARAGÓ T. 2000.160. p. 12

MStK 56:114.