Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET

kimondja: „A képviselő testület áll 100 választott és 100 legtöbb adót fizető öszvesen 200 városi képviselőből."

199 A legtöbb adót fizetők, azaz a virilisek képviseletével kívánták biztosítani a törvényhozók a vármegyékben a földbirtokos elem túlsúlyát, a városokban pedig a tőkések vezetését.

200 A kormány indoklása szerint: „nem méltányos választási esélyektől függővé tenni azon honpolgároknak a törvényhatósági önkormányzatokba való befolyását, akik az önkormányzat tetemes költségeihez s a hibás kezdésből eredhető hiányok pótlásához a legnagyobb mértékben járulnak s a jótékony intézetek gyámolítására s a közhasznú beruházások eszközlésére elsősorban hivatvák."

201 A törvény valóban biztosította ezt a jogot, hiszen a képviselő-testület hatáskörébe tartozó 43 tárgy egészében átfogta a város életét. Legfontosabb jogköre a szabályrendeletek (statútumok) alkotása volt (2. §. a.). Ha a polgár házat épített, kéményét tisztítatta, nem seperte le a telke előtt a járdát, vagy szemetelt az úttesten, szabályrendeletek előírásai vonatkoztak rá, mint ahogy akkor is, ha háziúrként bérbe adta lakóhelységeit. Magatartása szabályrendelet alá esett, ha cselédet fogadott fel, szórakozni a színházba ment, vagy szerenádot adott szíve hölgyének, vagy - horribile dictu - a rosszlányokhoz tért be a bordélyházba. Ha iparral, kereskedelemmel foglalkozott, akkor is a statútumokhoz kellett igazodnia. Ha fáradalmait szőlejében pihente ki, a szőlőhegy rendtartás adta meg ennek a keretét, apai türelmét pedig az tehette próbára, ha csemetéjét szabályrendelet által tiltott sárkányeregetésen kapták a város belterületén. Ha megfáradva az élet fáradalmaitól elhalálozott, utolsó útjára a szabályrendelet előírásai szerint rendbetartott városi temetőbe kísérte a gyászoló család. A polgárt tehát a bölcsőtől a sírig kísérték az autonóm jogszabályok.

202 1867 és 1909 között a testület 159 szabályrendeletet léptetett érvénybe, 64 különböző tárgyban. (Ld. 2. sz. függelék.) A szabályrendeletek alkotása a szakbizottságok feladata volt. 1867-ben négy szakosztály, a gazdasági, a rendőri, a szépítészeti és a jogi szakosztály 199 Miskolcz rendezett tanácsú város szervezete. l.§. - B.-A.-Z. m. Lt. IV. B. 1902/c. 55/1872. 200 Ugyanakkor biztosították az értelmiségi részvételt is a legtöbb adót fizetők között, mert adójukat kétszeresen számolták. Miskolcon a legtöbb adót fizető polgárok közé - és így a képviselő-testületbe is - ál tálában 40-45 fő értelmiségi kerül t. 21)1 CSIZMADIA A. 1976. 120. p. 202 KAJTÁR 1.1992.128. p.