Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET

kezdte meg munkáját. A községi törvény szervezési munkálatai során létrehozták a nevelésügyi szakosztályt is. A pénzügyi és háztartási szakosztály hatáskörébe tartozott: az adó ügy, a költségvetés és számvizsgálat, a vagyoni ügy és háztartás, az ipar és kereskedelem. A nevelésügyi szakosztály foglalkozott a köznevelés és közművelődés ügyeivel. A rendőri szakosztályhoz tartozott: a bel és kül rendőrség, a köz-, piaci, vásári, mezei, hegyi, közegészségi és tűzrendészet, a cseléd- és szegényügy. Az építési szakosztály feladatkörébe tartozott: az építészet, szépítészet, a világítás, az öntözés, a közmunka, a kövezet, a csatorna és a vízmeder ügye. A jogi szakosztály a város peres ügyeit vezette, illetve megfogalmazta a szerződéseket.

203 Az első időszakban mindegyik szakosztály alkotott egy-egy szabályrendeletet (a rendőri kettőt). Figyelemre méltó az 1867-ben hatályba léptetett Gazdászati rendszabályok

204

, a számviteli és pénzkezelési előírások mellett tartalmazza a város tűzrendőri és piacrendőri rendszabályait is. Ez a későbbiekben is megfigyelhető. Elsősorban a rendőrségre vonatkozó rendeletek gyakran összefoglalták a már korábban kihirdetett jogszabályokat. Milyen hosszú ideig volt érvényben egy-egy rendelet? A bérkocsi ipargyakorlásáról 18 szabályrendelet jelent meg. Az egymást követő rendeletek a viteldíj összegét módosították, illetve az új bérkocsiállomások helyét pontosították. A konkrét tevékenység szabályaiban lényeges változás nem történt. Évente általában 5-6 szabályrendeletet alkotott a közgyűlés, ezeknek mintegy fele a korábbi rendeletek módosítása volt. Az 1886. évi községi és törvényhatósági reform hatására a következő évben 11-re emelkedik a kiadott rendeletek száma. Esetenként a rendelet kidolgozásában több szakbizottság is részt vett. A közgyűlés azonban nem foglalkozott mindig érdemben a beterjesztett tervezettel. Általában 23 hónap alatt eljutott a tervezet a kihirdetésig, de A fertőző betegségek körül követendő eljárásról szóló szabályrendelet egy hónap híján két év alatt jutott el a hatályba lépésig.

205 A közgyűlést a polgármester hívta egybe, általában havonta egyszer és a tanácskozás 4-5 napig tartott. Meghatározó volt a polgármester személye a közgyűlések részvételi arányában. Lossonczy Farkas Károly nem elég kemény kézzel bánt a képviselőkkel, így gyakran előfordult, hogy a tanácskozások második, harmadik napján már 203 B.-A.-Z. m. Lt. IV. B. 1902.C. 55/1872. 36. §. 2tH B.-A.-Z. m. Lt. IV. B. 1920. 2/ 13. 205 B.-A.-Z. m. Lt. IV. B. 1920. 2/ 15.