Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)
A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET
Lezárult a város történetében egy hosszú küzdelmes korszak, s egy éve volt arra, hogy a törvényben előírt szervezési munkákat elvégezze. Az átalakulás azonban nem ment minden nehézség nélkül. Tisztázni kellett a megye és a város vitás kérdéseit, az elválás következtében felmerült anyagi természetű ügyeket. A politikai döntésnél Miskolc élvezte a megye bizalmát, de a pénzügyek rendezésénél Tarnay Gyula alispán vezetésével a megye szívós harcot folytatott (vélt) érdekeinek védelmében. Éles vita bontakozott ki a megyei beruházásokhoz történő hozzájárulás kérdésénél. Az alispán álláspontja szerint a beruházások megszavazásánál a törvényhatóság miskolci képviselői is jelen voltak, ezért kötelessége a városnak a terheket továbbra is viselni. A város ellenben azzal érvelt, hogy a létesítmények nem Miskolc érdekeit szolgálják, sőt sok esetben ellentétesek azzal. Egy évig húzódtak a tárgyalások, míg végre 1908 decemberében mindkét testület elfogadta a pénzügyi szakemberek javaslatát. Végső összesítésben az önállósodás Miskolcnak 20 091 korona veszteségébe került. 198 A törvényhatóság közigazgatási szervezetének megtervezése és a megyével szembeni kötelezettségek kiegyenlítése után a törvényhatóság megalakulása előtt nem volt több akadály. 1908. december 11-én Miskolc rendezett tanácsú város képviselő testülete megtartotta utolsó közgyűlését. Ekkor ülésezett a megyei törvényhatósági bizottság is. A gyűlésen olvasták fel azt a rendeletet, amelynek értelmében Miskolc első főispánjának Kubik Bélát, Borsod megye főispánját nevezte ki a belügyminiszter. Ezzel a kinevezéssel próbálta megakadályozni a további ellenségeskedést a két törvényhatóság között, helyette inkább jó együttműködés kialakításának lehetőségét villantotta fel. A VÁROSI HATÓSÁG SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE A város életének irányítói, szabályzói az 1871/18. tc. alapján a képviselő testület, a tanács, az árvaszék, a polgármester, a rendőrkapitány és az önálló választmányok. A kiegyezés idején Miskolc képviselő testülete 102 főből állt, amelyet a város lakosai választottak. Megváltozott a helyzet a községi törvény bevezetésekor. A törvény alapján készült szervezeti szabály 198 SERESNÉ 1977.114-116. p.