Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET

lehetvén az idézett szakasz értelmében ezen választás alkalmával állami és megyei tisztviselőre és hivatalnokra szavazni."

184 Soltész Nagy Kálmán ekkor a megyei árvaszék elnöke volt és valóban a törvény idézett szakasza hivatali összeférhetetlenségről szól, de csak akkor, ha mindkét posztot betölti. Az elnöklő alispán értelmezte az adott törvényhelyet és megkezdődött a szavazás. Mindkét tábor felsorakoztatta képviselőit, 179 fő szavazott. Lossonczy Farkas Károlyra 77-en adták voksukat, Soltész Nagy Kálmán 96 szavazatot kapott.

185 Az új polgármester már hivatali idejének elején váratlan kihívással nézett szembe, az 1878. évi nagy árvíz pusztításával. Határozott intézkedései, jó szervezőkészsége hasznára vált a városnak, csökkenteni tudta a kár nagyságát. Az árvíz rombolása egy időre elhalasztotta a város törvényhatósági jogállásáért folyatott közdelem további lépéseit.

186 Először a károkat kellett helyreállítani, majd fokozatosan fejlesztve a város infrastruktúráját újra kezdeni a mozgalmat. Az 1886os közigazgatási reformok nem oldották meg a rendezett tanácsú városok helyzetét, továbbra is meghagyta a megyék szinte kizárólagos hatalmát a városok felett. Nyilvánvalóvá vált, csak a városok együttes fellépése kecsegtet eredménnyel. Ennek első állomása az 1886. február 25-én rendezett polgármesteri értekezlet volt. Eredménye csak annyiban mérhető, hogy megállapodtak a közös érdekeik melletti felszólalásokban. 1890. december 18-án 181 képviselő indítványt nyújtott be Miskolc város képviselő testületéhez a törvényhatósági jog megszerzéséért. A közgyűlés az indítványt december 29-én tárgyalta és a személy szerinti szavazáson egyhangúlag elfogadta.

187 A törvényes utat betartva gróf Szapáry Gyula miniszterelnökhöz intézett kérelmet benyújtották a vármegye bizottmányi közgyűléséhez, kérve annak támogatását. Borsod vármegye 1891. február 9-én tartott közgyűlésén 162:72 arányban ismét elutasították a kérelmet. Ez az arány azonban már arra utal, hogy nem egyértelmű az elutasítás, voltak már a közgyűlés184 B.-A.-Z. m. Lt. IV. B. 1902/a 107/1878. 185 L. Farkas Károly a mezőcsáti járás szolgabírája lett, majd a kerülete megválasztotta országgyűlési képviselőnek. 186 A kormány és az uralkodó hozzáállása is sajátságos volt a miskolci árvíz kárainak enyhítéséhez. Küldtek segélyt, de a város újjáépítéséhez csak csekély mértékben járultak hozzá. Érdemes összevetni a szegedi árvíz (1879. március 12.) idején tett intézkedésekkel: Királyi biztos kinevezése, országos törvények az újjáépítésre, hosszú lejáratú állami hitelek a lakosságnak, a minisztériumok saját költségükön középületeket építettek. 1883ra újjáépítették a várost. - CZIMER K. 1927. 24-25. p. 187 B.-A.-Z. m. Lt. IV. B. 1902/a. 158/1890.