Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET

amelyet a következő év márciusában az új pénzügyminiszter, Széli Kálmán engedélyével megkezdődtek a tárgyalások. Buday Sándor miniszteri tanácsos képviselte a kormányt. Az év szeptemberében megállapodásra jutott a két fél és az 1876 októberében beterjesztett következő évi állami költségvetés bevételi rovatában már szerepelt a miskolci földesúri javak eladásából származó összeg. 1877. április lien a képviselőtestület újrafogalmazta a szerződést két pontját stilisztikai szempontból, „nehogy valaki másképpen értelmezhesse."

181 A megváltás fejében 337 000 forintot fizet a város 44 fél éven keresztül, évi 26960 forint törlesztő részletekben. Ebben benne van a kamat is. A megye április 24-én jóváhagyta a megállapodást és június 19-én a kormány és Miskolc képviselője aláírta a szerződést. Alig három év alatt sikerült a városnak megoldania azt a problémát, amelyért századokon keresztül eredménytelenül küzdött. Mit jelentett a megváltás a gyakorlatban? - Két malom összesen 38 870 frt értékben - A Serház épülete és telke 16 629 frt - A Zöldfa és a Korona vendéglők 48 583 frt, a Korona vendéglővel az italmérési jogot is megkapta a város - A vásárjog bérlete 73 326 frt - A korcsmáltatási jog 20 0361 frt. A megváltás összege tetemesnek tűnik, de kihasználva a hosszú lejáratú törlesztést, lehetőségét a város növelni tudta bevételeit. A Zöldfa és Korona vendéglőket bérbe adták 3 évre, évi 28 260 forintért.

182 Ez már fedezte a törlesztő részletet és haszon is maradt rajta. Nem is beszélve arról, hogy korábban az koronauradalomnak évi 16400 frt-ot fizetett a város a vásár- és az italmérés jogáért.

183 A földesúri jogok megváltásával Miskolc látszólag közelebb került a törvényhatósági jog kérelméhez, de a polgármester megvárta a tisztújítás eredményét, újabb megbízatása esetén nyugodtan folytassa a már megkezdett munkát. Az 1877-78-as kormányválság helyi szinten is éreztette hatását. A polgármesteri állásra ketten pályáztak: L. Farkas Károly és Soltész Nagy Kálmán. Az előzetes hírek szerint Soltész Nagy Kálmán nagy eséllyel indult a hivatalban lévő polgármester ellen, ezért a tisztújító közgyűlésen Bató István a községi törvény 76. §-ra hivatkozva fellebbezést nyújtott be Soltész ellen: „nem 181 B.-A.-Z, m. Lt. 1902./a. 7. k. 56/1877. 182 Borsod, 1877. 36. sz. 183 Borsod, 1872. 8. sz.